Benda Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai 1. - Keszthely 1711-1820 (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 1; Budapest, 1988)
Bevezető
árverés is rendelkezésünkre állt, valamennyi dátumot felsoroltuk. Előfordult, hogy az irat keltezésében megadott hely nem azonos a vagyon feltalálási helyével (pl. a szőlőhegyi összeírást Keszthelyről keltezik), akkor szögletes zárójelben az utóbbit tüntettük fel. 3. Külön adtuk meg az irat eredetére vonatkozó ismereteinket (eredeti vagy másolat; fogalmazvány; a készítő és aláírók státusza). Ezt követi az irat levéltári lelőhelye. 4. Teljes terjedelemben közöltük a tárgyak lajstromszerű felsorolását. Ennek rendje : sorszám az eredetinek megfelelően (ahol ez hiányzik, ott az általunk adott sorszám szögletes zárójelben), a tárgy megnevezése változatlanul (elhagytuk az ismétlődő számokat, az item, mégegy, böcsűltetett stb. szavakat), a darabszám arab számmal, árverés esetén a vevő neve, a becsérték és/vagy az eladási ár. Amennyiben több összeírás maradt ránk, az eltéréseket jegyzetben közöljük. Amikor egy becsűt és egy árverési jegyzőkönyvet összevontan közöltünk, akkor a vevő neve után zárójelben megadjuk a megvásárlott tárgyak számát, ha az nem egyenlő a becsűben megadottal. Jegyzetben utaltunk az utólag kihúzott vagy más kézzel beírt adatokra. A becsértéket vagy eladási árat összesítettük. Ha más iratból, végrendeletből tudomásunk van egyéb vagyontárgyról, adósságról, azt a szögletes zárójelben megadott alcímek után közöltük. Ha a városi és szőlőhegyi vagyont külön vették számba, vagy az osztozkodás során több különféle részkimutatás készült, szögletes zárójelben alcímmel neveztük meg és különítettük el az iratokat. Az egyszerűsítéseket, elhagyásokat külön nem jelöljük. Ahol nem lajstromszerű felsorolást közlünk (pl. osztálylevelek), ott a szöveg egy részét regesztaszerűen foglaltuk össze. (Ezeket szögletes zárójel között szűkített betűközzel különböztettük meg. A normál betűközzel közölt szövegrészek, szavak az eredetiből változtatás nélkül
