Benda Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai 1. - Keszthely 1711-1820 (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 1; Budapest, 1988)

Bevezető

állapot rögzítését, vagy az osztályt követően a nagykorúvá váló gyerekek nem tudtak az örökösödés módjában megegyezni. Ezek a hagyatéki összeírások eléggé elnagyoltak, és 88 elsősorban az értékesebb tárgyakat veszik számba. A vagyoni összeírások Egy-egy háztartás vagy személy vagyonát nemcsak örökösödési ügy miatt írhatták össze, hanem életében is megbecsülhették azt. Ezeket nevezzük vagyoni összeírásoknak. Gyakorlatilag három esetben készült vagyonösszeírás : 1. csődeljárás (adóssági per) esetében; 2. valamilyen bűnügy miatt letartóztatott ember személyes holmiját, háztartását írták össze; 3- a városból elszökött személyek esetében a hátrahagyott holmikat vették számba. A vagyoni összeírások típusai, sőt az összeírási gyakorlat sem különbözött a hagyatékitól. • ; Az összeírások típusai A hagyatéki és csődeljárások során készült összeírások a forma és tartalom alapján típusokba sorolhatók. Ezek megkülönböztetése az adatok felhasználása szempontjából is lényeges.^ A hagyatéki eljárást megelőző irattípus a végrendelet. A végrendeletekben gyakran hagyatkozik a végrendelkező egyes tárgyakról is. A jelenlegi forráskiadványba is közlünk néhány olyan iratot, amelyik végrendeleti formában teljes inventáriumot tartalmaz. Ebben az esetben a végrendelkező saját maga készítette el tárgyainak leltárát. Az összeírásokat négy fő típusba sorolhatjuk: - leltár vagy összeírás, - becsű, - árverési jegyzőkönyv, - osztály.