Benda Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai 1. - Keszthely 1711-1820 (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 1; Budapest, 1988)

Bevezető

Keszthely % szőlőhegyekkel tisztviselő, értelmiségi 40-50 4,6 Keszthely belterület 40-50 % 6,3 iparos 220 20,0 220 27,5 kereskedő, vendéglős 20-30 2,7 20-30 3,7 ökrösgazda, jobbágy 100 9,1 80 10,0 szőlősgazda 500 45,4 220 27,5 béres, pásztor, napszámos 200 18,2 200 25,0 Összesen: 1100 100,0 800 100,0 A foglalkozási szerkezet nem teljesen azonos az inventáriumokból kirajzolódó struktúrával: az iparos és tisztviselő réteg az utóbbiban erősen túlreprezentált. 4. tábla t 48 Foglalkozási összetétel a hagyatéki összeírások alapján Keszthely 1711-1849 fő % tisztviselő, értelmiségi 12 7 iparos 64 37 kereskedő, vendéglős 16 9 ökrösgazda, jobbágy 18 10 szőlősgazda 16 9 egyéb mezőgazdasági foglalkozású 8 5 özvegyasszony, egyéb és ismeretlen 38 33 Összesen: 172 100 ï A foglalkozási szerkezet a várost megteremtő és fejlesztő tényezőket tükrözi. Az uradalmi központ és a város iskolái viszonylag népes tanult rétegnek teremtettek mun3. tábla 47 A keszthelyi háztartások foglalkozási megoszlása 1828 körül