Benda Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai 1. - Keszthely 1711-1820 (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 1; Budapest, 1988)

Előszó

ELŐSZÓ A keszthelyi uradalom hagyatéki és vagyoni összeírásai 1850 előtt c. forráskiadvány egy nagyobb vállalkozás első része. A sorozat a hagyatéki, ill. csődeljárás során keletkezett különféle részletes összeírásokat, becsüket, árverési jegyzőkönyveket, öszefoglalóan inventáriumokat', kívánja a néprajzi, történeti és nyelvészeti kutatások számára hozzáférhetővé tenni. A mindennapi élet történetének kutatása az európai történetírásban új stúdiumokat alakított ki, és ezen belül a parasztok, mesteremberek, kereskedők, munkások életfeltételeinek, háztartásaik felszerelésében bekövetkezett változásoknak a vizsgálata is új, vonzó feladattá vált. Számos kezdeményezés, kutatási program, konferencia és kiadvány tanúskodik arról, hogy miként bontakozott ki a nyugat-, közép- és észak-európai országokban az a diszciplína, amely az átlagember, az utca emberének életében képes érzékeltetni a korszakos jelentőségű változásokat. Eredményei teszik áttekinthetővé azt az alapvető folyamatot, amely történeti korszakokat összekötve és átlépve, egyes rétegekben irányt változtatva, végül is létre hozza az egyes emberek számára a megszerezhető legszükségesebb anyagi javak felhalmozásának koronként és társadalmi csoportonként egymástól eltérő divatjait. Ezek a kutatási programok a gyakorlatban bizonyítják (olykor nem is egészen szándékoltan) a "Feuerbach tézisekben" Marx által megfogalmazott, de életében nem publikált filozófiai tételt: az embereknek ahhoz, hogy ideológiákat csináljanak, előbb enni, inni és aludni kell. A hétköznapi életviszonyok anyagi kelléktárának vizsgálata, annak feltárása, hogy az emberek hogyan látják megvalósíthatónak ennek megszerzését, azaz mi a reális életstratégiájuk, továbbá a történelmi folyamatokat átélő osztályok és rétegek élete törvényszerűségeinek felfedezése napjaink egyik legtöbb meglepetést és