KEMENCZEI TIBOR: DAS MITTELBRONZEZEITLICHE GRÄBERFELD VON GELEJ / Régészeti Füzetek II/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)
A geleji későbronzkori temető (kivonat)
A fentiek alaoján nem nevezhetjük a későfüzesabonyi kultura korát bodrogszerdahelyi fázisnak. Ez az elnevezés a Felső-Tiszavidéken a későottományi tipusu leletanyag jelölésére használható, mig a Tiszától nyugatra, a Felvidéken és az Észak-Alföldön a koszideri periódus alatt a későfüzesabonyi kultura koráról beszélhetünk. A füzesabonyi kultura népének életében a temetők kerámiaanyagának tanúsága szerint nem volt olyan törés, külső hatás, amely a kerámiamüvesség jellegének megváltozását okozta volna. A különböző időpontokban létesitett temetők ezért nem egy-egy periódust képviselnek, hanem használatuk ideje részben fedi egymást. Ezt a hernádkaki és megyaszói temetők esetében Bóna István bebizonyította, mig a későfüzesabonyi korban a pusztaszikszói és geleji temetők használatának kora esik részben egybe. A teljes későfüzesabonyi korszakban a geleji temetőkben volt végig temetkezés. A későfüzesabonyi kultura korában a füzesabonyi nép erőteljes nyugati és déli irányú expanziójára több kutató utalt a magyarádi, késővatyai és perjámosi kulturák területén előkerült későfüzesabonyi tipusu leletek alapján. A geleji temető kerámialeletei arról tanúskodnak, hogy ezeknek a kulturáknak is eljutottak elemei a füzesabonyi nép területére. így megtalálható közöttük a későperjámosi (III. t. 8. ), és a késővatyai nép (X. t. 13.) agyagmüvességének egy-egy jellegzetes kerámiaformája. A keleti kapcsolatokra a wiettenbergi kerámiamüvesség mintájával diszitett edénytöredék (XXII. t. 5. ) utal. Bronzleletek A Gelejen feltárt temetkezésekből viszonylag kevés bronztárgy került a napvilágra. Leggyakoribbak köztük a diszitett, átfúrt, kettős kupfejü, sodrott szárú tük (IV. t. 8, 9, VI. t. 6, 15, VII. t. 10, 11, 13, IX. t. 11,12, XI. t. 13, XVII. t. 14, XXIII. t. 3,4, XXIV. t. 10-1 2, XXV. t. 2, 3). Ilyen tük a füzesabonyi kultura temetőleleteiből több helyen kerültek elő, de ismertek még más Kárpát-medencei középsőbronzkori kulturák leletanyagából is. A geleji 68? sirban koszideri tipusu kettős félholdalaku csüngővel (IX. t. 9) együtt kerültek elő kettős kupfejü tük. Ez azt bizonyitja, hogy bár ilyen tűket a füzesabonyi kultura középső időszakában kezdtek késziteni, divatjuk még az utolsó szakasz, a koszideri periódus idején is tartott. A ferdén átfúrt gömbfejü tük a füzesabonyi kultura korai és középső szakaszának idején voltak jellemzők a viseletre. A középsőbronzkor végéről származó leletekben, igy Gelejen is (XVIII. t. 11, XIX. t. 9, XXIII. t. 15) már ritkábban fordulnak elő. Az egyszerű varrótűk (IV. t. 26, VII. t. 12, XI. t. 13, XVIII. t. 12, XXV. t.l), félholdalaku csüngők (IX. t. 8,10), hajkarika (XVII. t. 7) jellegzetes középsőbronzkori tárgytipusok. A geleji temetők bronzleletei, a kerámiaanyaghoz hasonlóan arról tanúskodnak, hogy a füzesabonyi kultura középső fázisának idején készitett tárgytipusok szinte változatlan formában egészen a kultura végéig divatban maradtak. Ezek mellett megjelentek az utolsó időszak, a koszideri tipusu fémművességre jellemző tipusok is. A Kelet-magyarországi középsőbronzkor kutatása az elmúlt husz évben jelentős eredményeket ért el. Telep, temető, kincsleletek egész sorát közölték, jelentős uj feltárásokat végeztek, s ezek alapján kutatók egész sora foglalkozott a korszak történeti, időrendi kérdéseivel. A füzesabonyi kultura történetének főbb vonásait is felvázolták, azonban erről ellentmondó vélemények is születtek. A geleji temető leletei alapján pontosabb képet alakithatunk ki a füzesabonyi kultura utolsó szakaszáról. Mind a kerámia^ mind a bronzleletek arról tanúskodnak, hogy a füzesabonyi nép a Tiszától-nyugatra fekvő Északmagyarországi területein a középső bronzkor utolsó szakasza, az u. n. koszideri periódus idej én is zavartalanul folytatta életét, s anyagi, szellemi kulturáját szinte változatlanul őrizte meg. Kerámiamüvessége, temetkezési ritusa részben eltért a Felső- és KözépTiszántulon élt bodrogszerdahelyi-későottományi lakosságétól, s attól csak néhány kerámiatipust vett át. A geleji temető a középsóbronzkor végén szűnt meg, abban a korban, mikor a halomsiros kultura népe jutott uralomra a Tiszavidéken. 45
