TÓTH ENDRE: POROLISSUM . DAS CASTELLUM IN MOIGRAD . AUSGRABUNGEN VON A. RADNÓTI, 1943 / Régészeti Füzetek II/19. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1978)
Radnóti Aladár ásatása a porolissumi római táborban, (Moigrad 1 943) - Auszug in ungarischer Sprache.
Az ÉNy/2. kutatóhelyen a táborfalban és a törmelékben több égetett agyag vizve zetékcsövet találtak. Nem lehetetlen, hogy azon a helyen vezették be a vizet a táborba, és a megfigyelhető falvastagodást is az okozta. A kőtáborfalhoz csatlakozó berma szintjét minden kutatási helyen megtalálták. A tábor DNy-i oldalán a szélessége 1,6 m volt, és felülete kövezett, amelyen még téglaboritás is volt; máshol ledöngölt, kemény agyagos felület jelezte a szintjét. A fossát egy helyen vágták át (ENy/l. árok). Az itt átvágott fossa szélessége 5 m körül volt, betöltéséből Traianus érem került elő, tehát feltehetőleg a kőtábor most tárgyalt periódusánál korábbi volt. Az 1943-as ásatás során a tábor három kapuját tárták fel: a porta praetoriat, a porta principalis sinistrat és a porta decumanat (2. kép). Később, pár év múlva M.Moga vezetésével feltárásra került a porta principalis dextra is, és ennek eredményeiről rövid jelentés látott napvilágot. A porta praetoriaró l sajnos részletesebb felmérés nem maradt fenn, igy csak az ása : 1» si naplóra és a fényképekre (I-II. tábla) vagyunk utalva. Az ásatási napló viszont a torony és a rétegei pusztulása miatt viszonylag kevés adatot tartalmaz. A kapu kétoszt«: ^ volt. A tornyok táborfalon belüli része négyzetes, cca 3 x 3 m volt, kifelé félkörivt •> záródású. A kapunyilás osztófala a porta principalis sinistraval ellentétben puha mészkőből készült, és az össze sitő rajz tanúsága szerint egyforma vastagságú volt: elején é'3 végén pillér nem volt. Az ENy-i kapunyilásban feltárták az egykori fal kapuszárny elszenesedett vasveretes maradványait. A DK-i kapunyilás előtt, a táborfal és az osztófal északi vége vonalában elfalazást figyeltek meg: ehhez elsősorban faragott köveket használtak fel. Elfalazást figyeltek meg az ENy-i kapunyilás előtt is. Az ásatás naplóból kikövetkezte the tőén ez az elfalazás nem volt olyan erős, mint a porta principalis sinistra e setében. Porta principalis sinistr a (3. kép): a feljárat szintén két részre volt osztva. A tornyokhoz csatlakozó erődfalak szélessége nem egyforma: 150 és 170 cm volt. Az ENy-i toronynál sikerült megfigyelni, hogy az erődfal és a torony patkóalaku része egykorú. A DNy-i torony falszerkezetében megfigyelték a kiegyenlítő téglasorok felhasználását. Hasonló technika mutatkozott a kapunyilást két részre osztó, 96 cm széles fal esetében, 3 téglasor váltakozott kősorral - tehát szerkezete a porta praetoria osztófalának a szerkezetétől eltér. A DNy-i toronyban lényeges az a megfigyelés, amely szerint a toronyfal vizszintes vonal mentén elválik. Ez az elválás csak a patkóalaku torony négyzetes terében, a korábbi periódus tornyának homlokfaláig jelentkezett: a patkós rész már teljesen egybeépült. Ez azt bizonyitja, hogy a patkóalaku torony épitésekor a korábbi négyzetalaku kaputornyot felhasználták. A kapu mindkét bejárójában megfigyelhető volt az elfalazás, amely két fal közé döngölt földdel történt a DNy-i kapunyilás esetében. Az EK-i nyilást azonban csak leszükitették. Porta decuman a (4. kép): egynyilásu volt. A rajta átvezető útnak két periódusát lehetett megfigyelni: mindegyik kövezett volt és az utszinteket vastag földréteg választotta széjjel. A három faragott kőből álló küszöbrész megmaradt. A küszöbökből meg lehetett állapitani, hogy a kapuszárnyak befelé nyiltak. Itt is előkerültek a kapu elszenesedett maradványai és vasalásai. A tornyok előtt téglával kirakott berma húzódik. A tábor épitési periódusainak relativ keltezését az épitési feliratok segitségével lehetett abszolúttá tenni. Az épitési periódusok keltezése összhangban áll az eddigi képpel, amit Dácia és Dácia Porolissensis táborairól ismerünk. 1 1 8
