FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Jegyzetek

- 32 az előember a középső őskőkorban népesítette be. A Felső-Káma és a Pecsora vidékén eddig hat moustiér-kori lelőhelyet ismerlink./TIMOFEJEV-KANIVEC, 1968. 11-12 1.

J TIMOFEJEV, 1968. 107-113 l.J BADER, 1971. 4.kép, 10-14 1./ Néhány évvel ezelőtt még csupán késői őskőkor! lelőhelyeket ismertünk erről a területről. A magdalóni korra keltezi O.N. Báder a barlangrajzairól hires Kapovaja pescserát is. BADER, 1962. 54 l.J ua. 1965. - Bader korábban feltételezte, hogy ezt a vidéket a Kaukázus felől népesítették be,/BADER, 1961. 16 1./ Az ujabb eredmények csak részben erősitik meg ezt az álláspontját. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a Kaukázus szerepe Kelet-Európa benépesítésében nem volt akkora, mint azt eddig feltételezték. Feltehető, hogy a Dél-ürál, valamint a Kelet-Európa még néhány más vidéke Közép-Ázsia felől népesült be. Az ma már nem kétséges, hogy Szibéria első lakói Közép-Ázsiából jöttek, nem pedig Európa felől, mint azt korábban A.P.Okladnyikov feltételezte./BABÉR, 1971. 7 1./ i Egyelőre - a kőeszközök hasonlósága alapján - az látszik valószínűnek, hogy a Pecsora vidéke a Volga és Káma felől népesült be, az északra vándorló embercsoportok e két folyó mentén haladva érték el ezt az északi vidéket. 15./ CSERNYECOV, 1951. 24-27 l.J Ua. 1952. 30-31 l.J Ua. 1963. 405-411 1.; Ua. 1968. 41-53 l.J A kérdés első, óvatos felvetése: TOLSZTOV, 1948. 65.1. 16./ TRETYAKOV, 1961. 79 l.J Ua. 1966. 37 l.J LÁSZLÓ, 1961. 106 1. 17./ SZMXRNOV, 1957. 21-23 l.J RAUSENBAH, 1956. 147-149 l.J Később Csernyecov az uráliak délről való felvándorlását a késői mezolitikumra tette /az i.e.VI-V.évezredre/, igy elmélete nem mond ellent az uráli neolitikum helyi származásának. CSERNYECOV, 1964.. 5 1. 18./ F0RM0Z0V, 1951. 7 l.J RAUSENBAH, 1956. 148 1.; LÁSZLÓ, 1961. 105 1. 19./ SZUIRNOV, 1957. 23 l.J Ua. 1957. 104 1. - Szmirnov az Arai-vidéki származtatás legfőbb ellentmondását abban látja, hogy DzsambaszKala IV. /i.e.IV.évezred/ ós a legkorábbi uráli ujkőkori telepek /Csesztij-jág, Huljum-szunt: i.e.III.évezred második fele/ között nincsenek meg az időrendi összekötő láncszemek. Bár meg kell jegyeznünk, hogy néhány lelőhelyről már ekkor is biztosan lehetett tudni, hogy azok korábbiak, mint a Szmirnov által emiitettek /Sztrelka, Kozlova Perejma, "VlII.punkt"/» és azokat Brjuszov és