FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

II. A Káma-vidék vaskora

- 69 113* Plesz, Bajanovó, Urja, stb./. * Az utóbbi csoportnál jól megfigyelt tény, hogy ezeket a temetőket folytatólagosan használta az itt kialakult 155 * későbbi rodánovói műveltség lakossága /IX-XV.sz./." 4 Gening az északi csoportban megállapitotta az átmenet fokozatosságát e néhány temetőt az 156 u.n. átmeneti korba sorolt. * Egyes kutatók szerint a szilvái tipusu emlékek külön műveltséget alkotnak s azokat nem sorolhatjuk a lomováto157 vói kultúrához. * Már Szpicin megállapitotta, hogy a szilvái emléka158® nyagot igen szoros szálak fűzik a déli steppel leletanyaghoz. Ez a feltevés a későbbiekben beigazolódott. Bár az egész lomovátovói területen igen erősek a steppel jellegű vonások /lókultusz, steppel madarak 159 ábrázolása, stb. /, ez kétségtelenül erősebb a szilvái csoportnál, melynek népessége minden bizonnyal szorosabb kapcsolatot tartott fenn a déli népekkel, s ezt területi elhelyezkedésük is elősegített©. /Szállásterületük a ligetes steppe övezetében feküdt./ Minden bizonnyal komoly / szerepük lehetett abban, hogy a VI-VIII.században az iráni szasszanida ezüsttárgyak óriási tömegben kerültek kereskedelmi uton a Káma vidékél60 re. * A lomovátovói műveltség két véltozata kialakulásának okát minden bizonnyal lakosságuk etnikai különbözőségében kereshetjük. Mint emiitettük, már a III.században bevándorolt jövevények sem lehettek etnikailag egységesek /ezt érzékeltetik a harinói korban is meglévő különbségek/ Ezt csak fokozhatta a gljagyenovói népességgel való összeolvadásuk. Az északi területeken ez minden bizonnyal a helyi lakosság etnikai felülkel6l rekedésévei végződött, * a Szilva völgyében viszont csupán rendkívül gyér számú gljagyenovói lakosság élhetett. A Szilva-völgyi lomovátovói emlékek helyét későbben az u.n."Szilvái kultura"foglalja el /IX-XV.sz./. A nyevolinói tipusu emlékek és a szilvái műveltség közti genetikai kapcsolat valószinünek látszik, bár itt az átmenet kérdése jóval kevésbé 162 tisztázott, mint a rodánovói kultura esetében. * A lomovátovói műveltség származása tehát a minden bizonnyal NyugatSzibériából idevándorolt népességre és a helyi gljagyenovói műveltségre vezethető vissza. További sorsa is világosnak tűnik: az északi csoportból a rodánovói, a déliből pedig a szilvái kultura fejlődött ki a VIIIIX.században. A Káma-menti késővaskori kultúrák közt igen érdekes helyet foglal el az imenykovói műveltség /15.kép/, melynek, mint önálló műveltségnek a l63 léte csupán nemrég bizonyosodott be több-kevesebb valószinüséggel. Korábban ezt az emlékanyagot A.P.Szmirnov néhány más kutatóval együtt a