FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
II. A Káma-vidék vaskora
- 62 vidékeken keresett menedéket. Egyelőre még szinte teljesen tisztázatlan a Káma vidékére felvándorolt népesség etnikuma. A kérdéssel foglalkozó 95 kutatók egy része szerint szarmaták, "* mások szerint török /türk/ tör96 97 zsek ".ugorok voltak *, sőt felmerült az is, hogy egy részük szamojéd 98 volt, * A jelen kérdésben tapasztalható nagy bizonytalanság forrása abban rejlik, hogy azok a területek, ahonnan az uj jövevények kényszerű vándorútja valószínűleg kezdetét vette /Nyugat-Szibéria/, régészetileg még meglehetősen gyéren kutatottak.Az is bizonyosra vehető azonban, hogy az idevándorolt népcsoportok nem voltak etnikailag egységesek, ami főként temetkezési szokásaik különbözőségében jut kifejezésre. Mig a gljagyenovói műveltség területére nyomult csoportnál kurgántemetkezéseket találunk, addig a kara-abizi és pjánobori kultura területére vándorolt jövevényeknél kizárólag sik temetők találhatók. A korábbi pjánobori /a Vjátka völgyét kivéve/ és kara-abizi kultúrák területén a késői vaskorban és a korai középkorban /nagyjából: III99. VIII.sz./ a bahmutyinói műveltséget találjuk. /13.kóp/ V.F.Gening véleménye szerint a kámai emlékeket önálló műveltségbe csoportosíthatjuk, amit ő a Mazunyinó mellett feltárt temető után mazunyinói kulturának nevez. 100 , Az általa elkülönített terület emlékanyaga azonban olyan sok rokon vonást mutat a többi bahmutyinói emlékkel, hogy jogosan merülhetnek fel kifogások az önálló mazunyinói műveltség léte ellen. 10 1* Egyelőre korainak tartjuk a mazunyinói műveltség elkülönítését, annál is inkább, mivel maga Gening is gyakran hangsúlyozza ezen terület igen gyér kutatottságát• A bahmutyinói műveltség legjellemzőbb emlékei a temetők, mivel a telepeken eddig csupán kisebb feltárásokat végeztek. A temetőanyag alapján a műveltséget N.A.Mazsitov a II-VII.századra keltezi, ezen belül két időrendi szakaszt különit el, a korait /II-IV.sz./ és a későit /V-VII« sz./. 10 3* A korai szakasz temetőire /mazunyinói 10 4*, csepanyihi 10 9*, nyivai 1 0^*, izsevszki 1 0^*, szajgatkai 10 8*, karatamaki 10 9*, valamint a bahmutyinói 11 0* és a birszki 11 1* temető sírjainak egy része/ a sik temetkezések, az egyszerű, lekerekített sarkú, nem mély /o,40-l m./ sirgödrök a jellemzőek. A halottakat fa koporsóban temették,melyek marad112. ványai jól felismerhetők a legtöbb sirban *• A sirok nagy része soro kat alkot, ezek sorok igen közel vannak egymáshoz. Egy-egy temetőn belül a sirok csoportokat alkotnak. A síroknak ez a csoportos elhelyezkedése vagy egy régebbi kurgántemetkezési szokás maradványa /ld. a harinói
