FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

II. A Káma-vidék vaskora

- 58 ­A pjánoboriak gazdasági életének alapját kétségtelenül az állatte­67 nyésztés alkotta. * Társadalmuk szerkezetéről mind a temetők, mind a telepek sok fontos adatot szolgáltatnak. Temetőik kétségtelenül nemzet­ségi temetkezőhelyek voltak, ezen belül azonban nem különültek el az e­gyes nagyosaládok sírjai. Érdekes jelenség, hogy néhány női airban nyil­osúcsokat találtak. A helyenként előforduló oldalukra helyezett, minden melléklet nélküli zsugorított temetkezések minden bizonnyal a hadjáratok alkalmával elejtett foglyokból lett rabszolgák voltak. A pjánobori emlé­kek rendkívül sürün helyezkednek el a Bjelaja torkolat vidókén. Valósze­rűnek tartjuk Gening következtetését, hogy ezt a területet a pjánobori kultúrát alkotó törzsszövetség lakta, melynek a legerősebb földvár lehe­68 tett a központja /Cseganda I./. * Az ananyinói kor végén a lakosság je­lentős része erre a viszonylag nem nagy területre költözött. A pjánobori törzsszövetség létrehozásának okát minden bizonnyal a meg-megújuló déli támadásokban kereshetjük© A Bjelaja torkolatvidéki pjánobori emlékanyagot az i.e.III.század 69 második felétől az i.u. III.század elejéig keltezhetjük. A III.sz*ele­jén V.F.Gening szerint a Káma vidékére egy erős ugor-türk etnikuma cso­port nyomult, s lakhelyéről elűzte, vagy meghódította a pjánobori lakos­70 ságot. * E népesség jelentős része a Vjátka vidékére vándorolt s az ott előkerült III-V.századi régészeti emlékanyag az ő hagyatékuk lenne /aze­71 linói kultura/. /ll.kep/ Az emlékanyag valóban teljesen identikus a Káma menti későpjánoborival, kérdéses azonban, hogy nincsenek-e közte a III©századnál korábbi tárgyak. 7 2" Mig ez a kórdós kétséget kizáróan nem tisztázódik, jogosan merülnek fel aggályok az önálló azelinói műveltség­gel kapcsolatban® Valószínűbbnek látszik, hogy helyesebb itt későpjá­nobori emlékekről beszélni és arról, hogy a Káma-menti pjánobori terüle­teken a III, század elején végbement változások következtében az ottani lakosság jelentős része a Vjátka völgyébe költözött, melyet addig csak ig en gyéren laktak a pjánoboriak. Nem látszik meggyőzőnek ugyanis, hogy a Vjátka Völgye a III.századot megelőző időben lakatlan volt, s egyálta­73" Ián nem élt itt pjánobori lakosság, mint azt Gening állítja. * A Káma völgyének lakói az ananyinói műveltséget követően a pjánobo­ritől északra a gljagyenovói műveltséget hozták létre. 74 #/12.kép//Koráb­ban A.P.Szmirnov nem látta indokoltnak a pjánobori ós a gljagyenovói mü­75 veltség szétválasztását, ma már azonban igen nagy mennyiségű régésze­ti leletanyag birtokában aligha vonható kétségbe a gljagyenovói müveit-

Next

/
Thumbnails
Contents