FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
II. A Káma-vidék vaskora
- 55 egy változatának tarthatjuk, a későbbiekben azonban önálló kara-abizi 56 kulturáról beszélhetünk. * Egyelőre azonban még korai lenne határozott állásfoglalásra helyezkedni ebben a kérdésben, és a > kara-abizi lakosságnak az ananyinóival való azonos, vagy különböző etnikuma kérdésében ÍB. 5 7' Az ananyinői műveltséget a Káma völgyében két régészeti kultura váltotta fel: az Alsó-Kámán a pjánobori, a Középső- ós Pelső-Kámán pedig a gljagyenovői. Ezek a műveltségek egy sor olyan jeggyel rendelkeznek, melyek meglehetősen jól elkülönítik őket mind az előző ananyinői kultúrától, mind egymástói,ugyanakkor azonban nem hagynak kétséget afelől, hogy származásuk az előbbire megy vissza. Korábban, amikor az ananyinót követő időszak régészeti kulturái még meglehetősen gyéren voltak kutatva, A.P.Szmirnov monográfiájában a Káma menti i.e.III.-i.u.V.századi emlékeket az egységes pjánobori műveltséghez tartozónak vélte, s ezen belül csupán helyi változatokat különböztess tett meg. * Ujabban azonban már nem képezi vita tárgyát a gljagyenovói műveltség különállása. 5^* Annál több vita forrása még napjainkban is a pjánobori műveltség problémája. V.F.Gening szerint a pjánobori müveitséghez csupán a Káma ós a Bjelaja egybefolyásának vidékén előkerült i.e. III.-i.u.U.századi emlókanyagot sorolhatjuk, a Vjátka menti emlékeket, melyek szerinte az i.u. III.-V.századra keltezhetők, egy külön müveltsóg60 hez, az u.n. azelinói kulturához sorolja. * A.P.Szmirnov szerint külön azelinói műveltség nincs, a Vjátka ós a Káma menti emlékanyag is a pjá6l nobori műveltséghez tartozik. * Az alábbi elmondandók értelmében jelenleg az utóbbi elgondolás látszik valószinübbnek. A pjánobori műveltségre /lO.kép/ a sik temetők jellemzőek, nyújtott 62 koporsós temetkezésekkel. * A sirok tájolása igen változó, egy-egy temetőn belül sem egységes. Az ananyinóiaknál emiitett folyóra merőleges temetkezéseknek itt nyomát sem találjuk. A gyereksirok hiánya arra enged 63 következtetni, hogy őket külön helyre temették. * A sirokban mellékletként szinte kizárólag ékítményeket és ruhadlszeket találunk, fegyvert igen ritkán /kard, nyilcsúcs/, munkaeszközt pedig szinte egyáltalán nem /a vaskóst kivéve/. A túlvilági útravalóul adott étel-áldozatok maradványait és agyagedényeket egyetlen alkalommal sem figyeltek meg. A földvárak ós erőditetlen települések jelentős részén folytak régészeti ásatások. Megfigyelték, hogy csupán a nagyobb kiterjedésű földvárak voltak lakott települések, a kisebbek a környező lakosság menedék-
