FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
II. A Káma-vidék vaskora
- 52 sirmellékletek alkotják. A sírokból igen gyakran kerülnek elő nyilcsúcsok: a korai szakaszban ezeket főként kőből és csontból készítettél, az i.e.VI-V.századtól azonban elsősorban szkita tipusu köpüs, három pengéjű bronz, igen ritkán és főként a késői szakaszban tüskés vas nyilcsúcsok „ 34. kerülnek elo. Igen eros szkita hatást mutatnak a kardok és tőrök is, 35. melyek eléggé ritka leletek a sirolcban. * Annál gyakoribbak a jellegzetes ananyinói lándzsák ós fokosok. Az előbbieknek két tipusa ismeretes: a köpüs-bordás tipus ós az "áttört" lándzsák, melyek kialakulása a helyi hagyományokra vezethető vissza. Ezek a korai szakaszban bronzból készültek,később a vas lándzsák teljesen kiszorították őket a használatból^ 0* A fokosokat rendszerint a legelőkelőbb férfi sirokban találjuk. Joggal feltételezhetjük, hogy ezeknek a gazdag diszitésü bronz fokosoknak rangjelző szerepe lehetett az ananyinóiaknál. A legszebb példányokat ragadozómadárfej ábrázolásával díszítették. Ezek analógiáit szinte minden 37. esetben Szibériában találjuk. A tokosbalták alakja ós diszitése a bronzkori turbinói tokosbaltákra emlékeztet."^ 0* A régészeti emlókanyag az ananyinói gazdaság sokrétű, differenciált voltáról tanúskodik. Bőséges adat áll rendelkezésünkre mind a földmüvelés, állattenyésztés, mind a vadászat, vagy halászat jellemzésére. A földmüvelés jelentős szerepét hangsúlyozzák a kölesmag leletei, az őrlőkövek, a bronz- és vassarlók, valamint egyéb földműveléssel kapcsolatos munkaeszközök előkerülése. A bronzsarlók meglehetősen fejletlen formát mutatnak, a ritkábban előforduló vassarlók azonban igen nagy hatékonyságuak lehettek.Figyelemre méltó, hogy a temetőkben a földműveléssel kapcsolatos eszközök mindig gazdag férfisirokból kerültek elő, ami minden bizonnyal arra figyelmeztet, hogy a földművelés a férfiak dolga lehetett s nem játszott alárendelt szerepet az ananyinóiak gazdaságában. 4 0" Az állattenyésztés nagy jelentőségót hangsúlyozzák az állatcsont-leletek. Az előkerült csontok 57 %-át a háziállatok csontjai teszik ki, 43 %-át pedig a vadászat "termékei 1 1. 4 1* Az ananyinóiak minden fontosabb háziállatot tenyésztettek. A lótenyésztés minden bizonnyal állattenyósztó42 sük legfontosabb ága volt, * a nagy számban előkerült zabla-oldaltagok pedig arról tanúskodnak, hogy a lovat hátasként is széleskörűen alkal43 mázták, nem csupán vágóállatként. A lovon kivül szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét tenyésztettek. Az ananyinói vadászat nagy jelentőségét szintén a csontanyag igazolja. Ennek tanúsága szerint az elejtett
