FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

II. A Káma-vidék vaskora

zoltnak látja az ananyinói műveltség közóp-kámai változatának helyi 13 * származását. A.H.Halikov ezzel szemben az ananyinóiak elődjét kizárólag a kazányiakban látja.Véleménye sok szempontból egyezik az előbbivel, a különbség az, hogy Halikov szerint a bronzkor végére a kazányi kultura magába olvasztja a szomszédos területek lakosságát,éppen ezért ugy véli, hogy a fenti kutatók által emiitett jerzovkai, kurmantaui ós lugovói mü15 veltségek csupán a kazányi periférikus változatai. * A röviden bemutatott fenti elképzelések közös vonása, hogy az ananyinói műveltség kialakulásában a helyi hagyományok ós a helyi későbronzkori törzsek elsőrendű szerepét hangsúlyozzák. Ha számolnak is uj lakosság megjelenésével, ezek jelentőségét alárandeltnek Ítélik meg. A kutatók másik csoportja ezzel szemben a jövevény uj lakosságnak tulajdonit döntő szerepet a műveltség létrehozásában. Feltételezésük legfontosabb bizonyítéka az, hogy a Volga-Káma vidékének régészeti emlékanyagában erős urúlontúli hatás nyomait figyelhetjük meg. Ezzel a hatással már a bronzkorban is találkozunk /Id.szejma-turbinói bronztárgyak/, a bronzkor végén és a vaskor elején azonban ez minden bizonnyal erősebbé vált. A másik fontos bizonyíték az antropológiai vizsgálatok eredménye: mint azt T.A.Trofimova kimutatta, az ananyinóiak embertani típusában egy igen erős mongoloid réteget találunk, mely a késői bronz16 korban jelenik meg ezen a vidéken. * Ennek az elméletnek régészeti igazolását először P.P.Jefimenko kísérelte meg, nyugat-szibériai analógiá17 kat hozva fel az ananyinói leletanyag jellegzetes vonásaihoz. V.P.Silov szerint az ananyinói műveltséget a nyugat-szibériai jövevények ós a helyi turbinóiak alkották, szerinte azonban ez utóbbiak is gyökértelenek 18 ezen a vidéken, korábban ők is Nyugat-Szibériából vándoroltak ide. * Ujabban V.F.Gening ós N.I.Szovcova vallja magáénak ezt az elméletet.Szerintük a mongoloid embertani tipusu lakosság a bronzkor ós a vaskor mesgyéjón költözött erre a területre Nyugat-Szibéria erdős és ligetes-steppós vidékeiről. Elméletüknek meglehetősen gyenge pontja, hogy a legfon19 tosabb régészeti bizonyitóanyagnak kizárólag a kerámiát tartják. E származáselméletek a kérdés bonyolultságát tükrözik,s ma még igen nehéz lenne bármelyik mellett határozottan állást foglalni, Az azonban szinte teljesen bizonyos, hogy aligha lehet az ananyinói műveltséget egy valamely későbronzkori kulturából származtatni, s minden bizonnyal azoknak van igazuk, akik sok összetevővel számolnak a Káma-vidéki koravaskori műveltség kialakulásánál. /Zbrujeva, A.P.Szmirnov, Báder./ Halikov