FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
Jegyzetek
- 44 A gerendavázasok legészakibb csoportjait asszimilálták a finnugorok, ezek nyomai kimutathatók a későbbi ananyinói lakosság között. . /SZALNYIKOV, 1967. 240 1./ 121./ MERPERT, 1958. 156 1. 122./ HALIKOV, 1969. 234 1. 123./ A kazányi műveltséget Halikov négy időrendi szakaszra osztja: 1./ zajmiscsei szakasz: i.e.XVI-XV.sz.; 2./ balimi-kartasihai szakasz: i.e.XIV-XIII.sz.; 3»/ atabájevói szakasz: i.e.XII-XI.sz.; 4./ maklasejevkai szakasz: i.e.X-IX.sz. /Ld.:HALIK0V, 1969. 55.kép; U.a., 1968. - E műveltséget korábban A.P.Szmirnov "volgai kultúrának" /"privolzsszkaja kultura"/ nevezte. /SZMIRNQV, 1952. 63 1./ Ujabban azonban a "kazányi műveltség" elnevezés honosodott meg a régészeti irodalomban. 124./ Uo. 252 1. 125./ ZERUJEVA, I960. 13 1. 126./ HALIKOV, 1969. 275 1® 127./ TIHONOV, I960. 44 1. 128./ HALIKOV, 1969. 62 kép. 129./ Uo. 271 1. 130./ Uo. 316 1. 131./ Uo. 55-163 kép. 132./ TRETYAKOV, 1966. 140-145 1. 133./ Uo. 145-156 1. 134./ TRUBNYIKOVA, 1953. 1 SZMIRNOV-TAUBNYIKÜVA, 1965. 135./ ZBRUJEVA, 1952.; Ua., 1957. 26-46 1.; SZMIRNOV, 1952. 62-63 1. Az ananyinói műveltség létrehozásában nem csupán a kazányiak vettek részt, hanem a turbinóiak utódai, valamint az Urál keleti oldaláról a Volga-Káma vidékére vándorolt népelemek is. Az ananyinói műveltség származásának legújabb összefoglalása, a vitás kérdések felvetése: FROISZHOZSDENIE.*» 1967a. 136./ A voloszovóiak a sertés háziasítását minden bizonnyal a balánovóiak hatására kezdték el, a tehén, kecske és juh tenyésztésével pedig akár a balánovóiak, akár a poltavkaiak révén is megismerkedhettek. Sertést ugyanis a gerendavázas műveltség népei a poltavkai korban nem tenyésztettek, osak jóval későbben, valószínűleg abasevói hatásra. /HALIKOV, 1969. 341 1.; SZALNYIKOV, 1967. 173 1./ Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a tehén, keoske, disznó el-