FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Jegyzetek

- 42 85-94 l.J KRICOVA-GRAKOVA, 1967. 92-98 l.j MIA, 97.

J KRAJNOV, 1962. 51-63 l.J LIBEROV, 1964. 111-156 l.j ALIHOVA, 1956. 334-348 1.; JEVTJUHOVA, 1964. 110-120 l.j CSERNIH, 1964. 97-109 l.J HALIKOVLEBEDINSZKAJA-GERASZIMOVA, 1966.; SZALNYIKOV, 1967. 9-146 1.; TRETYAKOV, 1966. 94-102 l.j KAHOVSZKIJ, 1965. 85-104 l.J Ua., 1963. 169-177 l.J PRJÁHIN, 1971. 62-64 1. 109./ HALIKOV-LEBEDINSZKAJA-GERASZIMOVA

, 1966. 33 l.J TRETYAKOV, 1966. 101 l.j GIMBUTAS, 1965. 585-610 1. 110./ SZALNYIKOV, 1967. 110-136 l.j JEFIMENKO-TRETYAKOV, 1961. 89 l.J HALIKOV, 1961. 226 1. - Kevésbé valószínű, hogy az abasevóiaktól származtak volna. /KRIVCOVA-GRAKOVA, 1947. 92-98 1.; SZMIRNOV, 1961. 15-26 1./ - Az abasevói műveltség származásának kérdéséhez sok uj adalékkal szolgál A.D.Prjáhin most megjelent munkája, melyben a műveltség doni /Voronyezs környéki/ csoportját vizsgálja. /PRJÁHIN, 1971a./ E csoport időrendjének tisztázása elsőrendű feladata a kutatásnak, miután egyre több kutató fogadja el A.H.Halikov nézetét, aki szerint az abasevóiak elődeit a gödörsiros kultura népességében kell látnunk. /HALIKOV, 1961. 222-223 1./ A két műveltség közvetlen kapcsolatának igazolását viszont megnehezíti a köztük lévő időrendi különbség: a gödörsiros műveltség legkésőbbi emlékei az i.e.III.évezred végére és a II.évezred elejére keltezhetők, mig a legkorábbi abasevói emlékanyag sem tehető az i.e.II.évezred közepénél korábbi időre. E nehézséget A.D.Prjáhin sem tudja feloldani, véleménye szerint viszont a Don vidékén - ahol későbben az abasevói kultura doni csoportját találjuk - az ujabb kutatások eredményeképpen kezd kibontakozni egy bronzkori csoport, melynek emlékanyaga hosszú ideig megőrizte a gödörsirokra jellemző jegyeket. Egyelőre azonban nem lehet határozottan tisztázni az átmenet kérdését, sem pedig azt, hogy az abasevói műveltség doni változata korábbi, mint a volgai, vagy az uráli, ós igy rekonstruálni az abasevóiak szétvándorlásának folyamatát a Don-vidékről. - Az abasevói műveltség egy másik, igen sokat vitatott kérdése hordozóinak etnikai hovatartozása. Ebből K.V.Szalnyikov /SZALNYIKOV, 1961. 49 1./, majd később P.D.Liberov /LIBEROV,1969. 17 l./az abasevói kultura népességét finnugornak tartotta. Legutóbbi munkájában O.N.Báder sem foglalt el elutasító álláspontot ebben a kérdésben. /BADER, 1970. 70 1./ A kutatók jelentős része azonban nem ért egyet ezzel az elmélettel, a gö-