FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Jegyzetek

- 35 szen a Baltikumig megfigyelhető* Ld.mégs TRETYAKOV,V,

9 1967. 6772.1.; Ua.

f 1970. 244-250.1. 58./ TRETYAKOV, 1966. 37-38 1. 59./ CSERNIH, 1965. 101 1.; Ua., 1969. 79 1*1 TIHONOV, I960. 86 l.j KUSNAREVA-CSUBINISVILI, 1963. 10-24 1.I üa., 1970. 136 l.j KRUPNOV, 1966. 36-39 1. 60*/ CSERNIH, 1965. 101 1. 61./ Uo., 102 l.j Ua.

f 1966. 87 l.j Ua., 1969. 79.1.; üa., 1970. 119 1. Legutóbbi dolgozatában M.F.Koszarev a nyugat-szibériai Ob-vidéki fémművesség fejlődésének eddig figyelembe nem vett inditókára is félhivta a figyelmet. Nyugat-Szibéria ugyanis - Szibéria keleti felével ellentétben - igen szegény megmunkálásra alkalmas kovakőben. így az itt élő lakosság - déli szomszédai tapasztalatát felhasználva - kénytelen volt a lehető leggyorsabb idő alatt áttérni a rézlelőhelyek kiaknázására, önálló bronzművessé

get létrehozni, igy gazdaságát megbizhatóbb nyersanyagbázisra átépiteni. KOSZAREV,1971. 49 1. - ügy hisszük, e fémmüvességi központ létrehozásában elsőrendűen fontos szerepe volt a délebbi területekről a bronzkorban ideköltözött, komoly fémmüvességi tapasztalatokkal rendelkező lakosságnak is. /Ld.82.j./ 62./ A szovjet régészeti irodalomban nem mindig egyértelműen használják a rézkor/eneolitikum/ és a bronzkor kifejezést. E kérdésben E.N. Csernih tett legutóbb megszívlelendő észrevételeket./CSERNIH, 1965. 107-110 1//, melyek alapján bizonyítottnak látszik, hogy a voloszovói és turbinói műveltséget rézkorinak, a turbinói ós a szejmai temetőket pedig bronzkorinak nevezhetjük. A.H.Halikov ehelyett "korai fémkorról" beszél, P.N.Tretyakov pedig ezt a kort még mint neolitikumot tárgyalja, mivel az alább elmondandók miatt nem érthetünk egyet. Ld* még erről« TIHONOV, I960. 86-88 1. 63./ SCHMIDT, 1926. 1-14 l.j BADER, 1964.i Ua.,1953. 135-144 1.} Ua., 1957. 10-15 l.j Ua., 1959. 63-86 l.j Ua., 1961b•! 108-112 l.j Ua., 1965a.59-61*1.; GUMBUTAS, 1956* 163 l.j 1958. 134-155 1. 64*/ V*P*Silov szerint ezek a temetők nem a helyi kámai népesség emlékanyaga, hanem az Urál keleti oldaláról ide vándorolt népesség temetkező helyei. /Ld.s SILOV, 1961. 120-126 1./ Ennek az elméletnek helyénvalóságát E.N.Csernih sem zárja ki. /Ld.« CSERNIH, 1966. 87 1./ 65./ BADER, 1964. 3 1*