FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

I. A finnugorok legkorábbi története

- 30 A lótenyésztés jelentős elterjedését, a ló hátasállatként való alkalma151 zásának kezdetét az i.e.II.évezred közepére tehetjük* A bronzkor vé152 gére tehetjük a nomád állattenyésztés kialakulását* # így érthetővé válna az ugorok fejlett lótenyésztési tradioiója, a lótenyésztéssel kap153 osolatos legrégebbi terminológia egyezése az ugor nyelvekben. Később, a vaskorban az obi-ugorok északabbra vándoroltak,

a magyarság pedig minden bizonnyal a déli területeken maradt, a nomád állattartásra való áttérésük után pedig a sztyeppevidékekre húzódhattak. Az ugorok szétválása után a magyarság nyomait minden bizonnyal a nyugat-szibériai 155 és dél-uráli "szarmata kultura" területén kell keresnünk. Az itt folytatott nagyméretű régészeti kutatásoktól várhatjuk a magyarság elődei történetének tisztázását a jelzett korban* Annyit azonban már most is bizonysággal elmondhatunk, hogy a magyarság elődei a bronzkorban és a korai vaskorban az Uráltól keletre, a ligetes sztyeppe területén éltek, az andronovói, majd a szauromata kultura északi részén* — « — (I