FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

I. A finnugorok legkorábbi története

- 19 /I.-fatjánovói lelőhely; II.-vegyes leletanyag; III.balánovói lelőhely./ Aöb.4« Die Kultur von Fatjanowo und Balanowo./Nach Tretjakow./ /I-die Fundstätte von Fatjanowo; Ii-gemischtes Fundmaterial; III-der Fundort von Balanovo./ parti vidékeinek nagy részét a fatjánovóival sok vonásban rokon balanovói műveltség népei szállták meg az i.e.III. és II.évezred fordulóján a azt követő időkben* /4.kép/ Származásukat tekintve is különböztek a fatjánovóiaktól, valószinü viszont, hogy rokon /ősiráni/ nyelven beszéltek. Igen fejlett fémművességgel rendelkeztek, gazdaságuk alapja az állatte nyésztés volt, földmüveléssel is foglalkoztak. A Volga jobb partja mentén húzódó területsávot tartósan birtokolták e itt a voloszovóiak majdnem mindenütt kénytelenek voltak áthúzódni a folyó bal partjára. A két népesség küzdelme azonban nem vezetett az egyik teljes vereségéhez, mint a fatjánovóiak esetében láttuk, viszonyuk később békés kapcsolattá szelídült, a balánovóiak jelentős hatást gyakoroltak a voloszovóiak gazdaságára, ez utóbbiak minden bizonnyal tőlük tanulták az állattenyésztést.

9

8' Az i.e.II.évezred közepén a voloszovói műveltség keleti és nyugati területei közt olyan jelentős kulturális különbségek lépnek fel, egyrészt a gazdasági átalakulás, másrészt az intenzív déli hatás következtében, hogy két önálló, bár etnikailag rokon műveltség kialakulásáról ŰQ beszélhetünk. A nyugati a pozdnyakovói"' a keleti pedig a kazányi kul100 tura 6 néven vált ismertté a régészeti irodalomban. /5.kép/ Halikov véleménye szerint a voloszovói műveltség középső részén egy