FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
I. A finnugorok legkorábbi története
- 10 A Volga-Káma vidékén helyenként gödröoskés ornamentikával is találkozunk, ami minden valószínűség szerint az Oka vidékéről terjedt át e területre. Halikov véleménye szerint a volga-okai neolitikus törzsek, közelebbről az u.n* Balahna-c soport, vagy balafrnai kultura népeitől terjedt át az Urál-kámai neolitikum területére a fésűs edónydiszités isi 4^* A kelet-uráli területeken is elterjedt ebben az időben a fésűs díszítés, bár gyakori még a "féro-disz M, az egymásba nyúló háromszögek, valamint a bekarcolt hullámvonal is. A kozlovl kor díszítőelemei osak lassan, hoszszu idő után szorulnak háttérbe. 4 b* £ terület edénymlivességónek sajátossága még, hogy az edény anyagába zslrkövet kevernek. Ezzel a jelenséggel az Uráltól nyugatra eső területeken osak igen ritkán találkozunk. Az i.e.III,évezredben a kőeszközök gyártási teohnlkája jelentős mértékben fejlődik, szinte az egész területen eltűnnek a mikrolitikus 47 kőeszközök, s helyüket a csiszolt eszközök foglalják el. * Lehetséges, hogy az ujtipusu köeszközök elterjedése az urálontuli területeken a Volga-Káma vidékéről Indult ki, csakúgy, mint a fésűs edónydiszités szokásai 4 8* Ebből a korból már az Urál keleti oldaláról is ismerünk lakóházakat; A Csesz-tij-jág nevű telepen például 17, mintegy 3-4 méterre földbe mélyített, négyzetalapú lakóházat tártak fel. Az egyes házak méretei igen nagy eltérést mutatnak /9x9 m-től 20x20 m-ig/. A padlón egyszerű, köböl rakott tűzhely nyomait találták, A házakat lejtős, magas folyópartra épitették, kijáratot az égtájtól függetlenül a lejtős oldalon hagytakí 9* Valószínű, hogy ebben a korban a kelet-uráli népesség mindenütt hasonló földbeásott házakban lakott, nem pedig könnyű szerkezetű, felszíni éplt50. ményekben. A Káma mentén, a Bereznyikitől nem messze feltárt Hutorszkaja szto- « jánka nevű lelőhelyen /i.e. III.évezred második fele/ hosszú /I6,5x4,5 m./ négyszögalapu földbeásott házakat figyeltek meg, melyek hosszmenti falaiba egykori lakói szűk, mintegy méternyi hosszú fülkét vájtak. Ezek rendeltetése nem teljesen világos, feltehető, hogy élelemtartalékot raktároztak bennük.^ 1* Ehhez hasonlóak lehettek a lakóházak a többi kámai 52 kásőneolltikus telepen is. * /A kámai neolltiküm felosztása Báder szerinti I/. Borovoje ozero I.-i i.e.III.évezred első fele; 2./ hútori szakasz - i.e.III.évezred második fele; 3*/ levainói szakasz - i.e. Ill.év*» 531 ezred vége - II.évezred eleje./ A neolitikum késői szakaszán az urál-káaai kul túrán belül terüle-
