FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

I. A finnugorok legkorábbi története

31« Halikov végezte el. * Nagy érdeme,hogy elkülönítette a volga-kámai neo­litikum korai emlékeit. Mig Tretyakov osupán az i.e.III.évezred emlékei­ről összegezte ismereteinket, addig Halikov bebizonyította,hogy az urál­kámai ujkőkori műveltség legkorábbi emlékeit az i.e.IV.évezredre kell tennünk. Az Urál keleti oldalán lévő emlékek közül az u.n. nkozlovi cso­port" szintén az i.e.IV.évezredre keltezhető, mint azt Csernyeoov egy 32 nemrég megjelent dolgozatában bizonyította. Az urál-kámai régészeti kultura korai szakaszára /i.e. IV.évezred/ jellemző, hogy az Uráltól keletre és nyugatra eső területek közt a két­séget kizárd egység mellett /mely nyilvánvalóan etnikai egységet takar/, jelentős különbségeket találunk. Mig a Volga-Káma vidékére a makroliti­kus kőeszközök jellemzőek, addig az Urálban és annak keleti oldalán mik­rolitikus kőeszközök alkotják az uralkodó tipust. 33 , Ez utóbbiak /külö­nösen az oldalvájattal ellátott nyilosúosok/ az Arai-vidéki kelteminári műveltséggel mutatnak rokon vonásokat. Érdekes, hogy ezt a minden bi­zonnyal déli hatást csupán az Urál hegységgel szomszédos keleti sávban figyelhetjük meg, az ettől keletebbre eső vidékek eszközei már sokkal 34. nagyobb hasonlóságot mutatnak a volga-kámaiakkal• Ez a jelenség min­den valószinüség szerint arról tanúskodik, hogy az i.e.IV.évezredben /minden bizonnyal annak első felében, vagy közepén/ délről az Urál hegy­ség keleti oldalára, egy az őslakosságétól elütő eszközkészitési techni­kával rendelkező népcsoport vándorolt és ezzel mintegy két részre szakí­totta a Volga-Kámát, Urált és Nyugat-Szibériát magában foglaló etno-kul­turális egységet. 33 , /Ezek minden bizonnyal az uráliak voltak./ Az urál-kámai neolitikum egységét - az emiitett elütő jegyek elle­nére - a kerámia dokumentálja leginkább. Az edénykészités az Urál mind­két oldalán hasonló jegyeket mutat. Mindkét terület edénydiszitésére jellemző az u.n. "vonalkázott - szurkált diszités"/ npouep^eHHO­HaKOJi&^dTbiH opHaMőHT /, mely vonalakat alkotó pálcikabenyomatokból, vagy apró vonalkákból áll / ottmckh "OTCTynaromefö JionaTOUKM" A 3^* Az edények formája a vizsgált területen alig mutat eltéréseket: ezek mind osúososaljú, nagyméretű, egyenesperemü edények, anyagukba homokot, mur­vát és igen ritkán vagdalt füvet kevertek. Egész felületüket vízszintes 37 u zónákra osztott, a jelzett technikával készült diszités boritja. Az i.e. IV.évezred végén jelónnek meg az első "apró-fogas" bélyegzők nyo­38 mai. A perem alatt gödröoekékből álló sor fut körbe. Az Urál keleti oldalán talált koraneolitikus edényeken eléggé gyakori a bekarcolt hul-

Next

/
Thumbnails
Contents