NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)
Az ujabb eredmények, a korábbi ásatások, megfigyelések folytán rendelkezünk néhány olyan fix ponttal (Szt. Lőrinc templom és kapu; Szt.Miklós templom helye stb.), amelyek ismeretében a középkori oklevelek, egy XVI. századi jól használható térkép (1595. Claudio Cogorano), XVI-XVII. századi metszetek (Meyerpeck; Zimmerman stb.), valamint XVIII. századi kéziratos térképek adatainak összevetésével a kir. város középkori topográfiája egyre világosabban bontakozik ki. A régi pincék felmérésének egyik igen fontos eredménye pl., hogy a középkori ferences templom és kolostornak Bél Mátyás által megjelölt helyéről megállapíthattuk, hogy az ott nem állhatott. Viszont a megjelölt területtől 80-100 m-re a térképen mutatkozó "fehér folt" (és az itt előkerült leletanyag is) a kolostor valódi helyére enged következtetni. b) Víziváros Városfalai, a kaputornyok kivételével jórészt ma is állnak, közép- ill. törökkori épületeinek egy része - átépítve - szintén áll. Itt is jelentős a feltöltődés és mesterséges feltöltés (egy középkori ház földszinti helyisége - gótikus ajtónyílással, a jelenlegi pince-szinten 1967-ben került elő), azonban felmenő falakat is találunk, s ez lehetőséget ad falkutatásokra is. - Kisebb leletmentő ásatások, falkutatások segítségével az elmúlt években két török fürdő, török kut és vízvezeték, egy dzsámi, ill. középkori épületmaradványok részleges kutatását végeztük el. A nagyméretű feltöltések érzékeltetésére említem meg, hogy az egyik török fürdő épületét kb. 4, 5-5 m vastag földréteggel - kupolástól eltemették. c) Külvárosok, külső települések Egy részük a mai beépített területen helyezkedett el. Kutatásuk az elmondottakhoz hasonlóan folyik. Jelentősebb eredmény itt egy cölöpös-szerkezetű Árpád-kori épület részletének feltárása volt (1970ben), ahol az előkerült és jól keltezett leletanyag ötvösmühelyre enged következtetni. A települések másik része a mai város határában feküldt. Ezeknek terepbejárásokkal való felkutatása, oklevelekkel azonosítása a közelmúltban szintén megtörtént. Leletmentő ásatással feltártuk egyik XI-XII. századi település (Obon-Szentkirály) templomának maradványait, temetőjének 128 sirját. A városban folytatott leletmentések során természetesen a korábbi települések, régészeti objektumok (őskori, kelta, római) kutatása is folyik. A leletmentő ásatások pénzügyi fedezetét a Magyar Nemzeti Muzeum Adattára biztosította. E támogatásért ezúton mondunk ismét köszönetet. Az esztergomi várostörténeti kutatások eredményeit a Dorogi Járás Régészeti Topográfiája készülőben levő kötetében fogjuk legközelebb és bővebben ismertetni. Dávid Ferenc A VÁROSTÖRTÉNETI KUTATÁSOK SZEMPONTJAIRÓL A felszabadulás után lehetővé vált egy olyan, fontos terület tudományos vizsgálata, amely addig a hazai történelem, művészettörténet és régészet számára hozzáférhetetlen volt: a városi lakó- és középületeké. Hogy ezeknek az emlékeknek az emiitett tudományágak szempontjából milyenfajta jelentősége van, fölösleges itt bővebben fejtegetnem. A budai és soproni, nagyobb és rendszeresebb vizsgálódáson kivül sor került néhány épület kutatására Székesfehérvárott, Pécsett, Kőszegen és Ráckevén is, ezek - különösen a későközépkorra vonatkozólag - az uj ismeretek tömegét szolgáltatták. A városi lakóház kutatása tudományok közti határterület, s ez máig ható problémákat vetett fel. Az anyagközvetlen megismerését szolgáló módszer, a falkutatás metodikailag a régészethez áll legközelebb, vagy 61
