NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

az egyre szűkülő lehetőségek

6 és a feladatok sürgető igénye fokozott - és a jelenleginél tervszerűbb kutatást igényel. Az alábbiakban a rövid módszertani áttekintés a középkori régészet városkutatási kérdéseiről a szélesebb körű célkitűzések elősegítését is kivánja szolgálni. II. Első részként azokat a feladatokat emelném ki, amelyek általános érvényűek: tehát nemcsak a középkori város, de a középkori falu megismeréséhez is ugyanugy szükségesek. Ugyanis nemcsak történeti, de régészeti vizsgálatukat sem helyes egymástól függetlennek tekinteni. Mindkét fő termelési-, települési- és kulturális életforma egymás szerves kiegészítője a középkorban, ahogy ezt már a városi piackörzetek természetes alakulásának felrajzolása is bizonyítja.

6 Falu és város, jobbágy és polgár egymással szembenálló ellentétek, hisz a feudális termelés idején nemcsak a nemes földesúr, de a város is (a gazdag városi polgárság egy részén keresztül) kizsákmányolója a falusi jobbágynak. Nem csupán termékeit veszi el (a város körüli szántóföldek egyre nagyobb kiterjesztésével), hanem - különösen a városok növekedésének korszakaiban - területileg és népességben is a falvak csökkenése, megszűnése (pusztásodása) adja forrásait. A város életének teljes körű vizsgálatához igy a környező falvak jellegének, sorsának kutatása is hozzátartozik. Kölcsönös, egymást kiegészítő kutatás szükséges a gazdasági élet, kézművesség, kereskedelem összefüggései miatt is. így a régészetileg vizsgálható eszközök, szerszámok, háztartási felszerelés (fém, kerámia, üveganyag) egykori készítő műhelyeinek, központjainak felderítéséhez tervszerű falu- és városásatások egyaránt szükségesek. 7 Általános érvényű kutatási téma a középkori kereskedelem (főleg a távolsági kereskedelem) megismerése. A leletanyag feltérképezése egyes korszakok kereskedelmi központjait és ezek hatósugarát (piackörzetét) világítja meg.

8 Ez a feladat ismét falu- és városásatások sorozatát igényli. III. A városkutatás speciális mivoltát a megoldandó problémák és az alkalmazott kutatási módszerek oldaláról ismerhetjük meg. A városásatások sajátos feladatai (az előzőkben érintett témákat kikapcsolva) az alábbi kérdések köré csoportosithatóak: A város, illetve egyes városrészek településének kezdete. Ennek módszereként az egyszerű szondázó ásatás, leletmentő megfigyelések sorozata nyújthat támpontokat. 9 Nagyobb, összetett város esetében az egyes városrészek, külvárosok egyházi központjainak (plébániatemplomok, kolostorok, székesegyházak) alapítása is jó meghatározást ad. A kutatás ilyen esetben a hagyományos templomés kolostor-ásatás speciális problématikájába torkollik. Fontos azonban, hogy ezek az ásatások feleletet adjanak arra is, volt-e valamilyen települési előzménye az egyházi létesítménynek (pl. piachely), vagy csak maga az egyházi gócpont (pl. kolostor) köré kristályosodott ki később a városrész. Hasonló ehhez a földesúri, vagy királyi, püspöki városi vár vizsgálata. Külvárosok esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy ezek a városi lakosság növekedésének eredményeként jöttek-e létre, vagy egy korábban meglevő település (falu, váralja, kereskedőtelep) későbbi hozzákapcsolásával terjesztette ki területét a város. A külváros gyakran bizonyos foglalkozási ágak, kézműves műhelyek települési egysége, melyeket tevékenységük kötött a város egyik részébe, vagy szélére szorított ki. E kérdések vizsgálatához utcanevek, adójegyzékek, tehát levéltári történeti adatok is nyújtanak támpontot; tervszerű ásatások esetében a leletek, műhely maradványok tanúsága ezekhez uj forrásokkal is járul és fontos kronológiai adatokkal tovább bővítheti.

1

1 A várossáalakulás korszakát, majd fej lőd és ét jelző változások vizsgálata. Egyes folyamatok megfigyelésével (tereprendezés, szintemelés,

1

2 uj templomok alapítása, a régiek bővítése; telekrendezés, teleknagyság változás és beépítési határok változása*

3) következtethetünk a fejlődés fontos korszakaira, a város életét megváltoztató intézkedésekre. (Eldöntésükhöz a tervszerű, nagyobb felületeket feltáró ásatás nélkülözhetetlen, mert ezek nem lehetnek lokális jelenségek.) A városi polgári építészet vizsgálata. A lakóházak kialakulásának, fejlődéstörténetének megismerése az építészettörténeti vizsgálatok mellett a régészeti kutatást sem nélkülözheti. Különösen a fejlődés korai szakasza, házformák és telekbeépités változatos megoldásainak megismerése követeli meg legalább kisebb felületek tervszerű ásatását. 4 A nagymértékű bolygatás, pusztulás miatt csak ásatások sorozata eredményezhet értékelhető megfigyeléseket. Még álló épület esetében ásatás és falkutatás

1

5 összekapcsolandó feladat, mert eredményeik kölcsönös kiegészítése nélkülözhetetlen.