NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Az értékes feldolgozásokból csupán egyet emelek ki: népi művelődésünk egyik jellegzetes emlékének, a makkot verőket ábrázoló nadabi kályhacsempének beható vizsgálata, korának meghatározása nemcsak a hozzá hasonló tárgyak pontos keltezését segítette elő, hanem a magyar ház fejlődéstörténetének megrajzolásához is jelentősen hozzájárult.41 Az emlékanyagból hangsúlyozottan a régebben figyelembe sem vett állatcs ont anyag rendszeres vizsgálatát emlitem még meg, amelyből az állattartás és a vadállomány s vele az életmódterületenkéntis változó sokrétűsége bontakozik ki. xxx Ugy érzem, vázlatos beszámolóm is sejteti azt a minőségileg és mennyiségileg is gyarapodó, mind jobban bővülő és egyre inkább szerteágazó munkát, amelyet szakterületünk munkatársai - csekély számuk ellenére - végeztek az elmúlt 25 év alatt. Hogy e munkát tovább fejleszthessük és komolyan előbbre léphessünk, nemcsak kormányunknak az Akadémián és a minisztériumon keresotül megnyilvánuló - eddig is tapasztalt - egyetértésére, segítségére es e megyék melléállására van szükség, hanem minél több jól képzett szakemberre is. Szakterületünkkel közvetlenül rokon, időben vagy területileg kapcsolatos régészeti korok kutatóinak együttműködésére is számítani szeretnénk. Szakterületünk elismerését jelentené és serkentőleg hatna kutatásainkra ha a taián legközvetlenebbül éiintett néorajzos, de más kollégáink is, számunkra érzékelhetőbben kisérnék figyelemmel munkánkat s épilő bírálataikkal gyakrabban segítenék eredményeink kialakítását. Munkánk megbecsülését a nemrég elhunyt Szabó István kitüno müveiből érezhettük ki eddig legvilágosabban.^ Jegyzetek ^Méri I.. Beszámoló a Tiszalök-rázompusztai és Turkeve-mórici asatások eredményeiről. I. Arch. Ért. 79 11952) 49 -67; - Holl I.: Mittelalterarchaologie in Ungarn (1946-1964). Acta ArcK 22 (1970) 365-411. 2 "A középkori falukutatás átfogó, távlatokat nyitó tervét Méri T. fogalmazta meg "A magyar nép régészed emlékeinek kucatájsa (X-XVI. század)" Bp. 1948. e. tanulmányában, - /.részletekre vonatkozó adatokat a nagyobb tervidőszakok és az éves munkatervek, valamint a végzeit munkáról készített jeientések irattári anyaga őrzi a NM, Irattárában. o "Méi i I.: Beszámoló a Tiszalök-rázompuszta» es Turkeve-mórici ásatások eredményeitől. II. Arch. Ért. 81 (1954) 138-154. A .. . Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. Összeállította Eri I. és Bálint A. Rég. Fűz. (Ser.II.) 3 (Bp. 1959) 5 'Györffy Gy.: A.z Arpád-kor

1- Magyarország történeti földrajza. I. Bp. 1963, Térképmelléklet. g Kovalovszki J.: Orosháza és kórnyéke a magyar középkorban. Orosháza története. Szerk. Nagy Gy. Orosháza 1965. I. 175 -203. 7 A kérdés irodalmának összefoglalását i. Méri I. "Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei, Orosháza határában" c. munkájában. Rég. Eüz. (Ser II.) 12 (Bp. 1964) 45-43; 145 j. 8 r Kalicz N.: Tiszazug őskori települései. Rég. Füz. 8 (1957) -Kovalovszki J.: Régészeti adatok Szentes környékének településtörténetéhez. Rég. Tüz. 5 (1957) Valter I:; Régészeti adatok a Bodrogköz honfoglaláskori telapüléstörténeténez. M-'skolci ROMÉ 4 (1964) 131-41 -S. Lovag Zs. (Szentendrei sziget), Horváth I. (Pilis vidéke). Juhász I. (Békés m egyes részei) stb. egyetemi szakdolgozatai. 28 1