NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)
b) A terepbejárások világosan elárulták, hogy sokkal több település van - főként az Árpád-korban - egyegy területen, mint amennyiről az irott források beszámolnak. Különösen szembetűnő volt az Orosháza környékén, ahol "Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza" c. felbecsülhetetlen értékű műben a területre vonatkozó irott forrásadatok hiánya miatt, óriási üres folt tátong. 5 Terepbejárással ugyanott az Árpád-kori falvak tömegét sikerült felkutatni (20x30 km-es területen 43 falut 6). Ez mutatta meg főként, hogy az irott források ilyen jellegű hiányai bizonyos vonatkozásban régészeti módszerekkel pótolhatók. Egyúttal azt is elárulta, hogy az Árpád-kori települések - a későközépkoriakat messze meghaladó sűrűségben - egymástól 1 1/2 - 4 km-re sorakoztak. c) A különböző vidékek terepbejárásain a felszínről gyűjtött s a vidéki muzeumokban őrzött tárgyi leletek vizsgálata alapján derült ki, hogy a honfoglaló magyarsá, által megszállt területet egy jellegzetes edényfajtának, az agyagüstnek az elterjedése is mutatja s igy ezt a magyarsághoz kapcsolható edénynek határozhatták meg.^ d) A terepbejárások nemcsak a középkori falvak hálózatának, hanem más korú lelőhelyek összefüggéseinek kirajzolódását is mutatták. A fiatal szakemberek képzése szempontjából is nagyon hasznos volt az a kezdeményezés, hogy a munkába az Eötvös Loránd Tudományegyetem is bekapcsolódott és a tanszék egy-egy kisebb terület terepbejárásának korok szerinti vázlatos feldolgozását egyetemi szakdolgozatok témájául tűzte ki. (Tiszazug, Szentes-környéke, Bodrogköz, Szentendrei sziget, Pilis vidéke, Békés megye egyes területei stb.) 6 Mindezeknek a korábbi terepbejárásoknak az eredményei is beépülnek a készülő országos régészeti topográfiába, melynek köteteit az MTA Régészeti Intézete és a területileg illetékes muzeumok szakemberei készítik. A topográfiában fokozatosan közreadott gazdag forrásanyag értékelésétől remélhetjük - többek között az ország középkori településtörténetének szintézisét is. Első kitűnő kísérlet e munkálatok alapján Veszprém megye középkori településtörténetének sokat igérő vázlata. 9 (Az egyeztetés lehetőségét "Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza" c. már idézett mü - egyidejűleg, de sajnos nem azonos megyékről készülő kötetei nyújtják.) A terepbejárások kezdettől fogva azt a célt is szolgálták, hogy a megismert faluhelyek közül a feltárásra legalkalmasabbat ki lehessen választani. A feltárások célja pedig az volt, s ma is az, hogy a települések szerkezetét, építményeit koronként és területenként megismerjük, vagyis egy-egy települést teljesen feltárjunk. Erre pedig olyan települést kellett - s kell ma is - kijelölni, amely rövid életű volt, igy kevesebb benne az egymásra rétegződés, szabad, tehát hozzáférhető helyen fekszik, ezen kivül irott adatokkal is azonosítható, vagy különleges szempontból alkalmas bizonyos települési stb. kérdések megoldására. Már az első tervásatás, a Nagykunságban levő későközépkori Móric nevü falu feltárása - amelyhez később a Duna-Tisza közén Nyársapáté is csatlakozott - a teljes feltárás igényével indult meg. 1 9 E munkával csaknem egyidőben került sor a tiszai erőmű építésével kapcsolatban - hazánkban az első Árpádkori falu Tiszalök-Rázom - leletmentésből nagyobbra bővülő ásatására is. 1 1 A rendkívül nehéz körülmények között megvalósult első hiteles Árpád-kori faluásatásunk - éppúgy mint a mórici későközépkori falu feltárása - irányt mutató és forrásértékű a megfigyelések és emlékanyag (házak és más építmények, árkok, vermek, egymásra települések, temetők helye, tárgyi leletek stb.) tekintetében egyaránt. Lényegében e két ásatás tapasztalatainak és eredményeinek összefoglalása a falukutatások elvi és gyakorlati szempontjaira is kitérhetett, a Régészeti Kézikönyv I. kötete pedig a középkori falufeltárások kibontakozó munkamódszeréről is számot adhatott. 1 3 A meginduló korai faluásatások anyagában újra meg újra az államalapítást megelőző időre visszanyúló leletek és megfigyelhető jelenségek is előkerültek. Korai falvaink külső- és templomkörüli temetőinek időbeli tisztázása is lényegében már a kutatás elején megtörtént. Igy érlelődött a gondolat, hogy korai falvaink kutatását a felszabadulás után kissé háttérbe szoruló honfoglaláskori és az előtérbe kerülő szláv kutatásokkal egyeztetni kell. Az előrehaladást segítette, hogy sor került a honfoglaló magyarok, ill. az itt talált népek temetőkből származó hagyatékának összegyűjtésére, a lelőhelyek azonosítására és corpus-szerü kiadására. 1 3 Ezzel párhuzamosan - régi időkre visszanyúló előzmények után - a honfoglaló magyarság temetőkben tükröződő rétegződésének világosabb megfogalmazása is megtörtént: 24