KOCZTUR ÉVA: SOMOGYMEGYE RÉGÉSZETI LELETKATASZTERE / Régészeti Füzetek II/13. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

KUTATÁSTÖRTÉNET

- 115 Tompa F., A Dunántul őstörténete. Pannónia 1.1935, IV.t,8-lo.kép. Patay P., Diss Paim II.13„55.old, Radnóti -Gero., 22,old, Dusek RF 1/8/ 51.old. - Római település

. Nevét,- T

RICCIANA romanizált, kelta bennszülött név után kapta. Radnóti szerint esetleg nagybirtok központ, s a birtokos nevét kapta meg. Innen szármáz;' :; Aelius Triccianus, alsópannoniai h lytartó /217-218/, Caracal, barátja. Mivel az erőd területén az I.sz-tól találni eleteket, vsz. az átépités előtt is létezett itt egy mansi . Castru

m - Itinearium Antonini, III. századi útikönyvbe; :> erepel Tricciana, mint a Sopianaéból Arrabonába vezető a; ogyik állomása. 379-Theodosius is tartózkodott itt, Valeria tartomány váro

c ában. A Castrumról szóló első leirás Csicsva Vasas András ref. lelkésztől származik 1814-ből: "Ságvár egy régi kőbástya széles helyén fekszik. A bástya.3oo négyszögöl széles ésu„o. hoszszu, négyszögletes alakú. 172o körül a falak még kilátoszottak a földből." A bástya területén talált érmek Antoninus Fiústól Valentinja-» nusi

g terjedő időből valók. Rómer Jk.XXXVIlI. I83. old. közli a tábor rajzát. Kuzsinszky ellenőrizte Rómer rajzát. Megállapítása szerint a Castrum szabálytalan, trapézalaku volt, de Paulovics 1937-es ásatása bebizonyította, hogy alaprajza négyszögű, összefoglalás

. Tricciana IV.sz„-i erőd az I.sz.-tól lakott településre épült. Katonai jelentősége a barbár betörés sűrűsödésével megnőtt. Ekkor vették körül .allal, Anyaga nem táborra jellemző, bélyeges tégla nincs, csak másodlagos felhasználásban, /Leg.II.Adi/, ami a D-i parton húzódó ut egyik bizonyítékaként kezelhető. Povidéki szigilláta szintén az ut meglétét bizonyitja. Pénzforgalma Valentinianus haláláig