NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

- 7 3 9 munkája lehet , hiszen 1863-1873 között o az arch, bizottság vezetője. E körlevélnek némi visszhangját a napilapokban is megtaláljuk. Radinetzky Mihál

y ujhartyáni jegyző foglalkozik Csörsz király személyével, de magára a sáncokra vonatkozólag is közöl adatokat Árokszállás környékéről. Ugyanitt szerkesztőségi megjegyzésből értesülünk arról, hogy "több régiségtudósunk már a mult nyárban beutazta a Csörsz árka vidékét s a kutatás eredményeit 32 közzé is fogja tenni", addig is kérnek ujabb adatokat . Radinetzk

y különben hamarosan ismét foglalkozott a Csörszárkokkal és a magyarok előtti idők3 3 bői származtatja . A Csörszárkok mondáival találkozunk még két izben ebben az évben^ü 1866-ban Ipolyi Arnol

d Diósgyőrből emlit egy körsáncot és a jól is/ ^ / // 3 5 mert "avargyürü" szóból származtatja a "Győr" szót Ezévben jelenik meg Rómerj Flóri

s "Mürégészeti kalauz"-a, az első magyar régészeti összefoglaló munka. Elsősorban népszerüsités a célja, ezért nem találunk benne részletekbe menő magyarázatokat. Röviden azonban megemlékezik a "Római sáncok"-ról, melyek Erdélyben és az Alföldön ismeretesek. A római kort tárgyaló fejezetben veszi ezeket sorra, de felteszi a kérdést, vajon tényleg a rómaiak épitették-e? 1867-ben a sok elszórt adat alapján Henszlmann Imre kiséreli meg elsőizben összefoglaló munkát adni a várakról. Hiányolja, hogy csak ujabban kezdett várakkal foglalkozni Rómer, Torm

a és Ackne

r. Korok szerint sorraveszi az egyes vártipusokat. A római tábor és őrtorony leirása után utóbbiból származtatják s későbbi románkori lakótornyot. A hosszú sáncokat rómaikoriaknak mondja a Bánságban, de a feljebb található Csörszárkokat már bizonytalanságban hagyja, mindenesetre a magyarság előtti korokba helyezi. Idézi a sangalleni barát és Anonymus leirásait is. Ő az első, aki felveti a lehetőségét annak a ma már több helyen bebizonyitott felfogásnak, hogy a középkori erődök a római erődök romjait felhasználták. Munkájának zömét 37 különben a középkori várak elemeinek ismertetése teszi ki Ezzel majdnem egyidőben Pesty Frigyes foglalkozik a történelmi vizrajzzal és ezzel kapcsolatban a ma már szárazon lévő, de egykor vizzel 3 8 körülvett mocsárvárakra hivja fel a figyelmet, több példát is felhozva Rómer Flóri

s ezévben mindössze a vaskuti földvárat és halmokat 39 emliti röviden , "A Bakony" cimü könyvében pedig mindössze a már ismert