NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
I - 61 helyeznie, amelyeknek nem is volt középkori előzménye. Az egykori erődi, / léseknek , palánkoknak ma már csak földdomborulat mutatja a helyét. Ujabb ! adat ez arra, hogy földváraink egy része későközépkori vagy törökkori eredetű. Ság i is emliti, hogy ezekhez hasonló őrhelyekről már Rómer Flóris is megemlékezett 22 2. Kőszegi Frigyes a korai vaskor kezdetét tárgyalva többször megemlékezik a földvárakról. Tolnamegyéből "földvárak egész sorát" emliti ebből a korszakból, melyek többségét a halomsírok kultúrájának népe emelte volna a korai vaskor elején betörő nép ellen. De a korai vaskor elejére helyezi 504 a fenékpusztai, lengyeltóti, velemi és sághegyi földvárakat is . Konkrét adatok azonban egyik helyről sem állanak rendelkezésühkre, ezért ezeket a megállapításokat egyelőre fenntartással kell fogadnunk. Az "avargyürü" téves fogalmának kitűnő helyreigazítását adja Szőke Béla . Részletesen felsorolja, milyen régi források összezavarásából, rossz értelmezéséből származik az avar "hringek", "ringek", "gyűrűk" hiedelme és megállapítja, hogy avarkori sáncvárat eddig nem ismerünk, a "hring" szó 505 pedig az avarok fejedelmi szállását jelenti . Ehhez kapcsolódik Harmatta ján o s dolgozata, aki a "hring" szót nyelvészeti alapon tárgyalja és arra a — / ' ! végkövetkeztetésre jut, hogy az avar fejedelem szálláshelye valamilyen állandó jellegű, sánccal körülhatárolt és megerősített település lehetett 22 2. A két szerző a magyar régészet régi adósságát törlesztette e két kis dolgozattal, tisztázódott a sokat emlegetett "avargyürü" téves fogalmának eredete. Hosszú időnek kell azonban még eltelnie, amig ez a köztudatba is átterelődik a helyes útra. 1961-ben^ 7 Kiss Áko s ismertet röviden egy "Herrensitz"-et a Budapest melletti Nagykovácsi határából. Okleveles adatokat vet egybe terepbejárásával és keletkezését a XII-XIII. századra teszi, pusztulását pedig a XV. 508 századba . Lehetséges, hogy egy későbbi ásatás kővárat fog eredményezni, mai formájában sáncvárnak látszik. Összefoglalásunkat Bálás Vilmo s 1961-ben megjelent munkájával fejezzük be, amely az alföldi hosszanti sáncokat tárgyalja. Ez az alapos őszK szefoglalás a magyar földvár-irodalom egyik kiemelkedő alkotása. Részletesen ismerteti az eddigi irodalmat, ezt kiegészíti a kartográfiai adatokkal, I majd tájegységekre bontva végig megy az egész sáncvonulaton Váctól a Duna
