NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
Összefoglalás
- 67 szerint marhaállomány védelmét szolgálta volna ( Majláth Bél a 1873). Mindkét véleményt már 1873-ban hibásnak tartja Lehoczky Tivada r, és a sáncvárakat egyszerűen váraknak tartja. 1896-ban Mihalik Józse f az általa meghatározott erődítések alapján a kőkorszak és bronzkorszak települési helyeit igyekszik megmagyarázni. I Ugyanígy jár el Wosinszky Mó r Tolnamegyében. 1898-ban Téglás Gábo r a várak segítségével utvonalakat, aranybányák védelmét igyekszik kimutatni. 1907-ben Takács Sándo r a törökidők hadviselési módjával hozza összefüggésbe a földvárak újból megjelenését, Leszih Ando r pedig a kelta pénzek lelőhelyeit és a földvárakat igyekszik összefüggésbe hozni. 1910-ben Bartalos Gyul a tesz - ha hibás is, de érdekes kísérletet a Csörszárkok és a magyarság első századai közötti összefüggés kimutatására. 1928-ban Tompa Ferenc ugy véli, hogy a lengyeli koravaskori erődítményt a kelták ellen emelték. Ugyanő 1942-ben ad történelmi összefoglalást a földvárakkal kapcsolatban, melynek során kitér a lakosság foglalkozására és a nagy vándorlásokra is. Tévesen állapítja meg, hogy Magyarországon csak a koravaskorban kezdődnek a földvárak. Ennek tarthatatlanságára elsőizben Patay Pá l mutat rá 1950-ben. Az ezután következő években pedig egész sor bronzkori földvár ismertetésével találkozunk. Egyre inkább felmerül a kérdés, vajon egy-egy kisebb törzsnek a szomszédok ellen való védekezését szolgálták a földvárak, vagy pedig nagyobb betörés, vándorlás hirére épitették-e? Az előző véleményt képviseli Patay Pál , az utóbbit pedig korábban Tompa Feren c, majd ujabban Mozsolics Amáli a, Patek Erzsébe t és Kőszegi Frigye s. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik a vár-láncolat, vagyis védelmi övezet feltételezése. Orbán Baláz s veti fel elsőizben 1868-ban, de követője csak 1910-ben akad Bartalos Gyul a személyében. Azóta ez teljesen elavult, minden alapot nélkülöző szemléletnek számit. Újszerű kiértékelést jelent Makkay Jáno s feldolgozása a Berettyóvölgy őskoráról (1956), ahol kultúránként választja el a földvárakat és ezek alapján vázolja fel a herpályi, gyulavarsándi és polgári kultura tőrsadalmát. A földvárak keletkezésének társadalmi hátterét keresi öntudatlanul is Neudeck Gyul a, amikor 1889-ben egy kisméretű sajógömöri földvárnál szár, i tásokat végez, hény m föld mozgatását jelentik a sáncok és ez hány mum napot jelenthetett. Csak egy lépést kellett volna tennie, hogy ezt a társadc iom egy bizonyos fejlettségével magyarázza. Hasonló számítást végez
