NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 60 ténelmi értéke egyenrangú a ma is álló várromokéval, ugyanakkor a kutatáI suk és megóvásuk jóval kevesebb költséget jelent. Mégis alig történik valami ezen a téren. Rövid áttekintést ad a földvárak fejlődéséről, igy külön tárgyalja a bronzkori, koravaskori és középkori várakat. Figyelmeztet arra is, hogy sok középkori földvár eredetileg nem is föld-, hanem kővár volt, de ma 493 már csak a földmunkának találjuk a nyomát 494 1959-ben Csalog Józse f végzett ásatást Nagykőrös mellett a Földvár területén. Három hosszú kutatóárokkal megállapította, hogy már a bronzkor első felében lakott volt, de csak e korszak végén emelték az erőditést, a495 / , , • ' mely földsáncból és árokból állt . Bándi Gábo r és F. Petres Év a a fejérmegyei Sárbogárd határában lévő Cifrabolondvár belső területén a vatyai kultura 496 házainak nyomát találta . Mozsolics Amáli a és Patek Erzsébe t pedig a Dunakanyarban lévő Süttő mellett egy a bronzkor III. periódusába tartozó telepet 497 kutattak át, mely felett hasonló korú erőditett telepet állapítottak meg Sopronban a belvárost körülvevő várfal teljes átvágása megtörtént Holl Imr e és Novákl Gyul a vezetésével. Három korszak erődítése került elő egymás alatt: alul a későrómaikori városfal, erre rátámaszkodott egy későbbi sánc, majd ezek tetejébe a ma is látható középkori városfal következik. Minket jelenleg a sánc érdekel közelebbről, amely terrazzo-szerü anyaggal kitöltött favázas sáncnak bizonyult, kronológiája azonban bizonytalan maradt, csak 498 valószinüsitéssel helyezhetjük a IX-XI. századba 499 / , 1960-ban F. Pétres Év a a fejérmegyei Aba-Belsőbáránd melletti Bolondváron végzett ásatást és a vatyai kultura második fokozatába tartozó házak nyomát találta^*^. Kalicz Nándo r Liszaluc mellett egy erődített telitelepülést ásatott meg, amely az egész bronzkorban lakott volt, több házát is sikerült megállapítania^*. Nováki Gyul a Zalaszentiván mellett a Kisfaludi-hegy nagykiterjedésű (koravaskori?) őskori földvár két sáncát vágta át. Az egyik a sopronihoz teljesen hasonló, terrazzo-szerü anyaggal kitöltött favázas sáncnak bizonyult és igy korát ennek is a rómaiak utáni időkbe kell helyezni. Az őskori földvárat tehát jóval később ismét használták, de akkor már csak kisebb területet védtek, amikez uj sánc készítésére volt szükség^^^. Zalacsány mellől Sági Károly ismertet két kis várnyomot. Ásatást ugyan nem végzett, de egykori adatok alapján sikerült a várakat törökkorba
