NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

-58 gálta kis létszámú védősereggel és maguk a támadók sem voltak sokan. A kifejlett feudalizmusban azonban már nagyméretű várakat is találunk. Végül is megjegyzi, hogy ezeket a felvetett gondolatokat még hiteles ásatásokkal kell alátámasztani^"^. 1957-ben Mozsolics Amáli

a ismét foglalkozik a bronzkori erődítések kérdésével és megerősíti korábbi véleményét, hogy a bronzkor III. periódusában sok erőd jön létre, de ezt háború, vándorlás, idegen nép betörése következményének tartja. A telepek pusztulását az i. e. XIII. századba 477 helyezik Banner Jáno

s az 1957 okt. 22-25 között Budapesten tartott építészettörténeti és műemléki konferencián tartott előadást cz őskori földvárak helyzetéről és fenntartásáról. Rövid visszatekintést ad az eddigi kutatásokról és felhívja a figyelmet a földvárak és sírhalmok történelmi jelentőségére és állandó pusztulásukra. Egyben sürgeti a műemlékké való nyilvánításukat, megjegyezvén, hogy ezek védelme nem pénzkérdés, csak megértés és 478 szigorú tiltó rendelet kellene A sáncok "avargyürü" fogalma még napjainkban is kisért, a népszerűsítő irodalomban, így például Antalffy Gyul

ának a Börzsönyről szóló különben igen élvezetes szép leírásában a nógrádi vár helyére földvárat helyez, amit az avarok építettek volna, sőt ezenkívül még egy avar-sáncról tud Bernece határából. Szerinte ezeket a szlávok veszik át és a IX. század 479 végén a magyarokat valóságos vár-láncolat fogadja a Börzsöny szegélyén Két évvel később hasonló értelemben irt Thaly Tibo

r a Csörszárkokról, avarkoriaknak tartván ezeket'

1^, 481 1958-ban Fitz Jen

ő két ásatást végzett a minket érdeklő tárgykörben. Az egyiket Fejérmegyében a váli Pogányvárnál, ahol a vár lejtőjén koravaskori urnasirokat, a fennsíkon pedig a bronzkor második felébe tartozó cserepeket talált, a várat tehát a korai vaskorban már nem használták^", A másik ásatása a Balaton déli partján Fonyódon volt, ahol egy törökkori árokkal körülvett palánkvárat tárt fel, benne egy korábbi középkori templom és temető, valamint település nyomaival^"

1. Utóbbi különösen értékes ásatás a mi számunkra, mert bebizonyosodott, hogy Dél-Dunántul gyakori kisebb, többnyire síksági földvárjainak korát nem kell feltétlenül az őskorba, vagy a középkor elejére helyezni, hanem nagyrészük törökkori lesz, Ebben az évben Nováki Gyul

a négy helyen végzett földvárásatást.