NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 3 Az alább ismertetett, XIX. század első feléből származó adatok tehát nem adhatnak egészen hü képet az akkori régészeti, ezen belül a sáncés földvárkutatásról. Az elsó adatokat Erdélyből ismerjük. 1817-ben Téglási Eresei József, a későbbi mérnök és erdész,fiatal korában végzett terepbejárásokat Maros-Szék hegyei között. A Bekecsre mászott fel, ahol kevés falromot, faragott köveket talált és egy 4-5 hold területü várat állapitott meg. 13 év múlva közli csak eredményeit azzal a szerény megjegyzéssel, hogy nálánál 2 jobban képzett szakember állapitsa meg majd a vár eredetét. . 1830-ban Székely Sándo r erdélyi unitárius paptól jelenik meg egy érdekes tanulmány a hunok és avarok várairól. Értekezésének célja, hogy a hunoknak és avaroknak a magyarsággal való szoros rokonságát kimutassa, így az erdélyi várak nagy részét közös hun-magyar eredetűnek tartja. Figyelmeztet arra, hogy a népi elnevezések sokszor egy-egy vár nyomára vezetnek, pl. Várárok, Hágó, Honárok, Tsőszárok, Árokszállás, Várhegy, stb. Ezek közül sokat fel is sorol. Elemezi a sangalleni babát IX. századi leirását is, ezt igyekszik realizálni és az Alföldre helyezni az avarok sáncgyürüit. Fejtegetéseit azonban nem személyes tapasztalatokra, hanem csak teóriákra alapozza^. Dunántul területén elsőizben Dunaföldváron figyelnek fel sáncokra. 1832-ben Egyed Anta l kath. pap irta le Dunaföldvárat és figyelmét nem kerülték el az ottani terjedelmes sáncok sem. Minden magyarázat nélkül megjegyzi, hogy a magyarok bejövetele előtt már Zemongrádnak, azaz földvár4 nak nevezték . Két évvel később a veszprémmegyei Papkeszi földvárát emlö5 tik, melyet a XVII. század közepébe kelteznek . 1839-ben jelentkeznek elsó izben a később oly sok vitára alkalmat adó bácsmegyei"római sáncok", Szép Feren c szabadkai plébános tollából. Leirja vonulatukat, de nevével ellentétben nem rómaiaknak, hanem avarkoriaknak g tartja, amit részletesen meg is indokol . Az 1840-es években József főherceg apja a birtokát képező alcsutgöböljár ás pusztai pogányvári "római katonai telep" térképét készittette el, 7 többizben ásatást is folytattak . Részleteket nem sikerült megtudni az eredményről, a térkép hollétéről sem tudunk, mégis ez az első adatunk arra, hogy egy óskori földvár tudatos ásatása és térképezése megtörtént.
