NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 35 A soproni Bjrgstallon évek óta folytak már az ásatások, de mindig j csak a gazdag leleteket adó sirok kerültek sorra. Ebben az évben Bella Lajo s végre ismét feltárt egy lakógödröt is, melyben három korszak rétegződött egymásra, hallstatt- La Téne- és a római kor, utóbbi volt a leggyé,,287 rebb 288 / R / 1900-ban Bell a ujabb "égetett sáncot" talált a sopronmegyei 289 Locsmándon, melyet a sopronihoz teljesen hasonlónak mond . Külöben ezidőben járt erre Bartalos Gyul a és Té glás Gábo r "avargyürü" kutatásával kapcsolatban és Bell a kiséretében megtekintették a soproni Károlymagaslat (Várishegy) földvárát. Bartal os ezenkivül még a Kapuvár melletti földvárat is felkereste 2 Bihar várában ujabb ásatás történt, Cséplő Péte r, Karácsonyi Jáno s és Tóth-Szabó Pá l vezetésével. Átvágták a sáncot több helyen, a belső területen is kutattak, dé lényeges ujabb eredményre nem jutottak, ugyanigy a kronológia is teljes bizonytalanságban maradt, római, dák és 291 szláv eredet lehetőségeit latolgatják . Szentkláray Jen ő a krassómegyei sáncokkal foglalkozik futólag és egyszerűen népvándorláskorinak tart292 ja valamennyit , Téglás Gábo r pedig Dacia keleti határvonalát és annak 293 védelmi rendszerét ismerteti 294 1901-ben egyedül Cziráky Gyul a kutatásait érdemes kiemelni, aki tovább ásatott a bogojevai földvárban. Ezúttal a telep helyén is végzett munkát, az előkerülő őskori leleteket azonban tévesen avarkorinak mondja. Egy ujabb földvárat is emlit, valamint a "római sánc" mentén kis őr295 halmokat. A sánc eredetét mindenképpen az avarkorba helyezi 1902-ben 2^ u három földvárásatásról tudunk, Monokon Szendrei Jáno s végzett az itteni nagyméretű "Taktaföldvárban" kutatást, de részle297 teket erről nem ismerünk . Nyáry Alber t a pilinyi Várhegyen végzett ásatást, ekkor kerültek elő a közismert kis állatszobrocskák, magáról a 298 sáncról azonban nem tesz emlitést . Finály Gábo r a szolnokdobokamegyei sárvári földvár sáncát vágta át két helyen is, de leirása rövid és pontatlan, használni nem lehet. A leleteket sem ismerteti, viszont gondosan 299 készült rajzokat közöl a várról, amelyet egyébként őskorinak gondol A bácsbodrogmegyei "Római Sáncok"-ból edényeket emlegetnek. Kár, hogy ezeket a darabokat nem sikerült megmenteni, talán segitséget
