NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

- 33 ­lomhoz. Többévi megfigyelése alapján a soproni belvárost körülvevő vörös "kiégett" sáncot ismerteti részletesen, rajzzal illusztrálva és a szándékos 266 kiégetést igyekszik bebizonyítani. A sánc építőiben a keltákat látja A kutatásra kapott kevés lehetőségének a következménye, hogy jóval ké­sőbb, 1954-1961 közötti ásatások megdöntötték mindkét állitását. A hosszanti sáncok természetesen ebből az évből sem maradtak 267 ki. Dudás Gyul a a bács-bodrogmegyeiekkel , Téglás Gábo r pedig erdé­' 268 lyiekkel (Küküllők környéke, Hargita hegység) foglalkozik A milleniummal kapcsolatban a Régészeti Társulat külön támoga­tást kapott honfoglalás korabeli leletek felkutatására, melynek során né­hány sáncvárban is folyt kutatás, igy a szabolcsiban, a zólyomiban, az 269 aranyosi Leányvárban és a somogyvári Kupavárban . Végül még a mil­leneumi kiállitást emlitem, ahol a zólyomi Pusztavár modellje és a büdi sza ,271 / , / 270 földvár pontos felvétele került bemutatásra . A szabolcsi modellje is elkészült, ez azonban szállitás közben összetörött 272 / „ 1897 ben Mihalik József Boldogkőváralja környékén három kő­sáncot ismertet röviden és arra, hogy a középkori várak nagyrésze olyan pontokon épült, amelyek már az őskorban jelentős szerepet játszottak, , 273 példának a boldogkőváraljai várhegyet emliti Délmagyarország területén ismét Dudás Gyul a tevékenykedett. Bács-Bodrog megye területén lévő romOk jegyzékét adja és ezek között 274 21 sáncvár is szerepel . Milleker Bódo g főleg Temesmegyéből ismer­tet ugyancsak 21 sáncvárat, de ismét óvatosan került minden véleménynyil­vánítást. Leirásait többizben jó képekkel illusztrálja^^. Erdélyben Téglás Gábo r a székelyudvarhelyi Budvárral foglal­kozik, Orbán Baláz s és Jakab Ele k néhány adatát helyesbiti, a várról jó rajzot közöl, korát a rómaiak előtti időkbe teszi^^. Meglepően keveset foglalkozik a földvárakkal és sáncokkal Pulszky Feren c Magyarország archaeológiáját tárgyaló könyvében, Mindössze ál­talánosságban mondja, hogy a földvár- (és halom-) kutatás még csak az elején tart, ezért "most legfeljebb indokolatlan okoskodással kísérelhet­nénk meg ezek megmagyarázását" és a további gyűjtést, kutatást tartja 277 szükségesnek , Megállapítása igaz, de ilyen összefoglaló munkából • még sem szabadott volna hiányozni az eddigi sok eredménynek és nem

Next

/
Thumbnails
Contents