NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 30 összegezéséről van szó. Az adatokat azonban akárhányszor a községek leírásai között találjuk. Az irók közül elsősorban Reiszig Edé t , a sorozat egyik szerkesztőjét kell megemliteni, az ő tollából jelent meg a legtöbb minket érdeklő fejezet. Önálló munkája azonban ezen a téren nem volt, kizárólag az eddigi eredmények alapján dolgozott. Egymaga tizenkét megyéből ismertet, gyakran nagyszámú földvárat, vagy sáncot. Ezek a következők: Pest-Pilis-Solt-Kiskun 23 3, Hont 2 3* 5, Bars 2 3^, Nógrád 23 3, Heves 233 , ii 24 0 ~ z 241 „ „ 242 _ 243 244 245 Zemplén , Komarom , Gyor , Somogy , Esztergom , Bihar és Bács-Bodrog megye 2 4* 5. Márton Lajo s két megyével foglalkozott. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyével kapcsolatban emliti meg, hogy Róme r hat erőditményt ismert innen, ő ehhez még nyolcat sorol fel, de céloz arra, hogy bizonyára sokkal több is van még. Javarészüket a neolitikumba helyezi, de bizonyossággal csak a tápiótaicskei, péceli és gombai Várhegyet. Részletesen foglalkozik a tószegi Laposhalommal, melynek cölöpökkel erősitett kettős sáncát a bronzkor 247 elejen betemették. A Csörszárkokat csak éppen emliti . A másik területe Nógrádmegye volt. Több földvárat ir le röviden, korukat nem határozza meg, de a kőkorszakon belül tárgyalja ezeket. A kerek sáncvárakat viszont 248 már a szláv korszakba vezeti vissza, emlit is több példát Bartal os Gyul a Hevesmegyéből 42 várat sorol fel, valamennyit az őskorba helyezi. Nem részletezi egyiket sem, igy nem tudjuk, személyes terepbejárásai alapján ir-e róluk. Nagy részüket bizonyára dülő, vagy helynév alapján vette számításba. Hosszú védelmi vonalakat is ismertet a Mátra és Bükk hegységből, amik azonban igen fantasztikusaknak hatnak. Maga a szerző is megemlíti, hogy ez közlés valószínűleg kétkedéssel fog találkozni, de hivatkozik a sikterületeken húzódó Csörszárkokra, amely szintén , 249 nagy munka eredménye Mihalik Józse f Abauj-Tornamegyéből konkrét adatok rélkül mindössze négyet ismertet, röviden összefoglalja az őskori, szerinte neolitikus földvárakat. Általánosságban jelöli meg helyüket: három oldalról meredek által vannak védve, egyik oldalukról pedig összefüggenek a hegy többi részével. A földsáncokat neolitkoriaknak, a száraz kősáncokat pedig közelebbi megjelölés nélkül későbbinek tartja. Véleménye szerint a kőkorszak embere még a magaslatokon tanyázott, a bronzkorban azonban már inkább a
