NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

[ - 19 ezen belül lévő kolostorromoktól. Felkutatta az itt található cserepeket és 123 a rómhiak előtti őskorba helyezi őket . Nagy Imr

e Selmecbánya környékén végzett kutató utat és többek között a Zsember feletti Csernecz hegy hosszanti sáncát emliti. Megemlékezik még egy kis ásatásról is, / \ amely a sáncot égett földből állónak mutatta, de nem tudjuk meg, ki vég 124 gezte ezt a kutatást . Ugyancsak a Felvidékről, két vágvölgyi kis földerőditményről tesz rövid emlitést Neudeck Gyul

a, mindkettőt a római125 ' markomann háborúval hozva összefüggésbe. 1879-ben^ Ormos Zsigmon

d jogász, Temesmegye főispánja, a Délmagyarországi Tört. és Rég. Társulat megalapítója, ismertet három ujabb földvárat, mint "avarsáncokat", de a barbárkorba helyezi 127 valamennyit . Szendre

i (ekkor még Wagner)Jáno

s miskolci származású kiváló hadtörténész Borsodmegyéből emlit három földvárat és Csörsz128 árkokat , majd Nagykőrös mellől kettőt. Utóbbi helyeken Ham pel Józse

f, Pulszky Károl

y és Thallóczy Lajo

s kezdték el az ásatást, majd Szendrei fejezte be. Az eredményről azonban alig tudunk valamit, különösen sánc129 v történeti szempontból keveset . Ugyanígy semmi közelebbit arról az ásatásról sem, amit Pulszk

y végzett a Szécsény melletti Lócz határáu 13

0 ban a Varhegyen / / 131 1880-ban délmagyarországi és mátravidéki megemlítések mellett a kőszegi Oház ismertetése érdemel emlitést, melyben az itteni koraközépkori várromról Bubics Ed

e, Kőszeg mellett lakó mérnök rész132 letesen kifejti, hogy pogány áldozóhely volt . Földváraink ilyen értelmezésével már több esetben találkoztunk, de ilyen részletességgel még i senki sem fejtette ki a nézetét ezzel kapcsolatban. Neudeck Gyul

a a Felvidéken ismét vágvölgyi sáncokkal foglalkozik és a germánoktól származtatja ezeket. Részletesen foglalkozik a sáncok kiégetésével is, ebben a szándékos kiégetés hive

1"^. Három évvel Róme

r és Czobo

r után Pontelly Istvá

n kath, pap, temesvári tanár foglalkozik ismét a tatárjárás előtti kővárak kérdésével, lényegében az előzőekkel azonos eredményre jutott*"^. Ebben az évben az Orsz. Rég. és Embertani Társulat ülésein kétszer is hangzott el előadás sáncokról. Először Majláth Bél

a a Felső-Vágvölgj / 135 őskori védmüveiről adott elő, leleteket és térképet is bemutatva J majd