NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
I - 14 88 azonosítja a sáncokkal . Despinits Péte r a temesvárbuziási földerődöt ismerteti röviden és még ötöt emlit. A szerkesztőségi megjegyzésben (itt is Róme rre kell gondolnunk) biztatják a délmagyarországi történelmi és régészeti társulatot, tűzze ki feladatául ezek összeírását, de külön felhívják a figyelmet arra, hogy a személyes bejárás és felmérés a legfon89 tosabb . Ez nem is maradt eredmény nélkül, mert a társulat a buziási földerődöt megvizsgálta, pontos térképét is közlik. Eredetét a törökkor90 ba helyezik, amihez hasonlót még hat helyről említenek A délmagyarországi hosszú sáncokkal részletesen a temesvári származású Qrtvay Tivada r kath. pap, de ekkor már két éve a Nemzeti Múzeum régiségtárának segédőre, foglalkozott. Leirja irányukat, idézi az eddigi irodalmat és megjegyzi, hogy hol rómainak, hol pedig barbár eredetűnek tartják. Ó maga inkább az utóbbi álláspontot fogadja el, aminek igazolásául Róme r hasonló véleményét emliti. Természetesen itt is találkozunk a sangalleni barát leírásával és habár Qrtva y találónak tartja, mégis további kutatásra bizza a végleges választ^ 1. Biharmegyében Márki Sándo r tanár, aki két évvel később Aradra 92 került Budapestről, Sarkad mellett emlit két sáncvárat , biharmegyei 93 sáncokkal pedig Osváth Pá l csendbiztos foglalkozik általánosságban Arvamegyében ifj. Kubinyi Mikló s ásatást végzett Nyizsnafalván egy ket94 tős földsánccal kerített földvárban, de "csak durva cserepeket talált" Még két rövid hirünk van ebből az évből. Az északkeletmagyaror95 szági Borjasról olvashatunk egy tiszamenti földvárról , Dunántulról pedig a somogyvári Kupa vár ásatásáról értesülünk, melyet Mátray Gábor, a Széchényi Könyvtár őre, évek óta folytatott, de feljegyzések nélküli Egyedüli eredménye állítólag az, hogy ott románkori bencés apátság állott 96 . Lehetséges, hogy az eredményeket a kéziratban megmaradt müvében 97 közölte, melyben Somogyvár és Kupavár történetével foglalkozik . Mindenesetre egy évvel később megtörtént a földvár és az ásatási eredmények feltérképezése^. 1876 a magyar régészet fordulópontját jelenti. Rómer javaslatára a VIII.Nem zetközi Ősrégészeti Kongresszust ezévben Budapesten tartották meg. Ez betetőzése volt az eddigi szorgalmas munkának, ami ekkor már országszerte folyt. Természetesen nem maradt hatás nélkül a minket
