NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 10 zépkori várainak és városainak építkezési módjáról. Az előadás tárgya tőlünk kissé távol esik, igy csak röviden emlékezik meg a "pogányvárakról ", de ezek közül is, mint azt egy névtelen biráló(valószínűleg Róme r) megjegyzi, inkább csak a kővárakat emliti, holott van számos földvárunk és például fel is sorol hatot az ország különböző tájairól^. Egy évvel később Szilágyi Feren c tanár mint "czölöp-korszak"-belieket emliti röviden az abaujmegyei Büd és Felsődobsza melletti földvárakat Közben Rómer Flóri s is tovább gyűjti a sáncokra vonatkozó adatokat, ezek közlésére akit csak tud, biztat. Bő tapasztalat állt rendelkezésére, igy a sánckutatásra vonatkozólag az alábbiakat irja: "a sáncokat. . . . sem a paptól, sem a tiszttől, sem a hatóságoktól kell kérdezni, hanem a földművelőktől, kik rendesen Ördögárka névvel tisztelik meg az ilyen sáncokat, En is foglalkozván ezen ördögárkokkal, sok olyan helyen találtam 55 nyomukat, melyeket a mivelt osztály nem is ismert" 1870 január 31-én yns^ülmann Imr e a ház ülésén interpellációt nyújtott be a műemlékvédelemről. Egyéb műemlékek között itt végre hivatalosan is megemlítik "az ördög- vagy Csörszárkok, római sánéöK, azaz gyürük" védelmének szükségességét^. Közel száz év telt el azóta, de meg kell állapitanunk, hogy még ma is csak a védelem javaslatánál tartunk, ami I'' többizben megtörtént már azóta, de eddig eredménytelenül. I Ebben az évben fedezi fel a pécsi Jakabhegy őskori földvárát Horváth Antal kath, pap. Nem részletezi, minek az alapján, de ráhibázik a korra, mert kiemeli, hogy nem római, vagy középkori, hanem talán réz, vagy vaskori"^. Hőke Lajos a jászsági és bácskai hosszú sáncokkal foglalkozik és egy részüket valószínűleg, más részüket pedig biztosan római eredetűnek tartja. Indokolása: ilyen óriási védmüvek csakis a müveit rórpaiak agyában keletkezhettek^^. Rómer azonban óvatosságra int, mondván, hogy a németországi analógiák nagy része barbár eredetű és a munkának csak az ele^/ 5 9 jén tartanak, sok adatot kell még gyűjteni , Hők e ugy látszik válaszolt erre, mert az archaeológiai bizottság ezévi május 3-i ülésén felolvasták nézeteit a barbár védmüvekről^, Rómer Flóris tovább folytatja buzdításait,. A Magyar Orvosok és