PATAY PÁL: A BODROGKERESZTÚRI KULTÚRA TEMETŐI / Régészeti Füzetek II/10. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A bodrogkereszturi kultura temetői

- 88 Feltételezett temetők 55. Berkesz-Csonkásdülő. Irodalom: A. Patay P., A bodrogkereszturi kultura emlékei a Szabolcsmegyei Jósa András Múzeumban. Arch. Ért.. 77 / 195o/ Uo., l-2.kép. XXX. t 1-2. B. Roska M., A rézcsákányok. Kőzi. II 71942/ 26.. 26.kép. Gyűjtemény: Jósa András Muzeum. Nyíregyháza. Leltsz,: 57.6.1, 57.7,1-4. A muzeumban megőrzött néhány lelet - amelyet már módomban volt ismertetni - feltehetőleg temetőből származik, tekintve az, edények ép állapotát Jelentős közöttük a réz balta, azaz törött karu csákány. 56. Cegléd-Téglavető dülő. Irodalom: Gyűjtemény: Kossuth Muzeum. Cegléd. A muzeumba jutott két tárgy lelőkörülményeit nem ismerjük. Ép állapotuk, valamint az a tény, hogy a bodrogkereszturi kultura két leggyakoribb és sírokban rendszerint együtt előforduló edénytípusáról van szó. felveti annak a lehetőségét hogy egy sir mellékleteit képezik. E tárgyak: J, Tejesköcsöa

. M: 20.5, pá: 9.5, fá: 9 cm. Leltsz.: C.R.9. /XXXII. t. 15/. - & Félgömb alakú csész

e

x /XXXII. t. 14/. 57. Galgahéviz. Irodalom: - Lásd M.N.M. Adattár I3.G.I. Gyűjtemény: A konyári rézkori temető felfedezője és részben feltárója. Kiss Vilmos, aki később az aszódi járás tiszti orvosa lett. tesz említést a bodrogkereszturi kultura egy temetőjéről Galgahévizén. 1934-ben. a M.N.M.-nak irt levelében. Sorai szerint 18 koiongalaku márványgyöngy é3 egy edény jutott a birtokába. A leveléhe« mellékelt rajz alapján a gyöngyök alakra és méretre megfelelnek a bodrogkereszturi kultura iamert ékszerének. Feltehető, hogy az edényt is helyesen határozta meg Kiss Vilmos, miután a konyári temetőn keresztül a bodrogkereszturi kultura anyagát módjában volt megismerni.