PATAY PÁL: A BODROGKERESZTÚRI KULTÚRA TEMETŐI / Régészeti Füzetek II/10. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
A bodrogkereszturi kultura temetői
- 8o pereme enyhén kihalló. Oldalán 4 átfúrt, kupén, madárcsőr alakú bütyök van. Az edény a tiszapolgári kultura formakörébe larPizík, M: 6.7, pá: 12, fá: 3.6 cm /XXXI. t. 91. ~ l§, ÜJ. Aiia fordítod}, csonkakup alakú, pereme egyenes. A pereménél egymással szemben l-l álfül látható. Az edény a 'tiszapolgári kultúra formai érébe tartozik. M: 7.3, pá: 11. fá: 3.4 cm. LelLsz,: 57.62.4 /XXXI. t lo-/. - 19, Kétfülü J&j, Alja - feneke is - gömbölyű. M: 7, pá: 12 cm /XXXI. t. 11/. - 2o. Csész e /esetleg edényfedő/ töredéke. Fenekének szélén függőleges irányban átfúrt bütyökfül van / ered* '.]>•* 2 lehetett egymással szemben/. Belseje me&ndrikus, háló mintás szalagokkal díszített /pozitív minta/» amely körül az oldalakon háló mintával kitöltött háromszögek sorakoznak. M: 3.5 cm. Leltsz.: 57.62.3o /XXXI. t 8/. 21x Alia gömbölyded. Oldala aránylag magas. / XXXL t. 12/. - _22.< Félgömb alakú saiass. Feneke lapos. M: 4.9. pá: 9.2, fá: 4.2 cm /XXXT. k 13/. 23 . payfk, Hasa gömbölyded. Nyaka összeszűkülő, pereme kíhajló. Vállán egymással szemben l-l fölfelé hegyesedő vízszintes nyílású fül vaui oldalán eredetileg 4 kúpos bütyök, de ezek nem estek a fülekkel azonos függőlegesekbe. Az edény a tiszapolgári kultura jellegét viseli magán, M: 19.8. pá: 14.2. fá: 8.5 cm /XXXI. t 14/. - 24.. Edén yf edő töredéke. Fogantyúját nagyfülü állatfej /kutya ?/ képezi. M: kb L—11 cm leheteti. Leltsz.: 56.7.2 / XXXI. t 15/. - 25, Szür őedény töredéke. Oldala fordított csonkakup alakú volt Lapos aliát nagyobb lyukak törték át /XXXI. t 16/. - £6* Kőbírz ogá py. Enyhén körtealaku, Átm: 6.4. v: 4.4 cm. Leltsz.: 57.62.21 -AXXXTt 17/. Amint láttuk., a feljegyzések mindössze csak 6 sírról emlékeznek meg, de a leletekből következiethejőleg legalább 2o-3o pusztulhatott el / a leleteket beszolgáltató Erdős Mihály szerint több mint 5o, ez azonban túlzottnak tekinthető/. Lehetséges, hogy 2 a temető még nincs Is kimerítve. Pebróezy a téglaégetéshez kitermelt területet 25oo m 2 2 2 re, Kiss Lajos 3oo öl -re /Uoo m / becsülté. Magam 1951-ben kb 45o m nagyságú gödröt találtam s lelőhelyen. A leleteket kiértékelve, mindenek előít feltűnő, hogy az ismert sírokban szokatlanul nagy volt az edénymellékletek száma. A mellékletek között sok a csövestalpu tál. valamint a kétfülü mély tál. Utóbbiak legtöbbje igen gondosan kidolgozott, szinte művészi kivitelű háló mintás dísz Ms sei borítót, A fentieken kivül is a 1 Ietanyag igen változatos és gazdag. Különösen egy aranykup töredéke és a csiszolt kőbuzogány érdemel említést. Figyelemre méltó az a jelenség is, hogy a kerámia igen hasonlatos a lelőhelytől mintegy 5 km-re fekvő Tiszadob urkondülői temető anyagához. A leletek között a korai rézkori tiszapolgári kultura típusai is megtalálhatók. A temető keletkezése tehát még ennek az idejére nyúlik vissza, bár a sirok zöme már a bodrogkereszturi kultura idejéből származik. A csövestalpu tálak gyakori előfordulása. úgyszintén a mellékletek nagy száma még mind a korai rézkorra emlékeztető jelenség.
