PATAY PÁL: A BODROGKERESZTÚRI KULTÚRA TEMETŐI / Régészeti Füzetek II/10. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A bodrogkereszturi kultura temetői

- 74 B. Alispáni jelentés / Szabolcs vármegye/ 1924 67. Gyűjtemény: Jósa András Muzeum. Nyíregyháza. A lelőhely a Tisza szakadékos parija mellett van. ahonnan 1924-ben. majd 1937-ben Turi Sándor paszabi tani'.ó gyűjtése révén szerzett a nyíregyházi muzeum rézkori leleteket. Utóbbi évben Kiss Lajos, a muzeum igazgatója, próbaásatást is hajtott végre, amelynek során 3 sirt tárt fel. Hiányos jegyzetei alapján a leletanyag zömét ismertettem. A lelőhelyről származnak még az alábbi, az ismertetésben nem közölt tárgyak: Az 1924 évi gyűjtésből származik: Téglaalaku edé

nv. Oldalélein 2-2. egymás alatt elhelyezett bütyök, a skenyebb oldalain a középvonal felső részén l-l fügfőlegesen átfúrt bütyökfül van. Az edény finoman kidolgozott, fala vékony. M: 7, pereme 11.5 x 8.7 cm. LelLsz.: 57.53.1 /XXVI. t. 15/. Az 1937 évi gyűjtésből való: Vi

rágcserép qlaku edén

v. Oldala iveit. Hasának közepén eredetileg 4 bütyök lehetett. M: 11.5. pá: lo.5. fá: 8 cm. Lelt.sz.: 57.56.2 /XXVI. t. 16/. Minthogy e kisebb leletanyag egy valószínűleg nagyobb - és azóta a Tisza partszakadásai által bizonnyára már elpusztult - temető néhány hiányosan megfigyelt sírjából származik, a lelőhely csak annyiban bir jelentőséggel, hogy onnan /Tóth Mihály földjéről/ - feltehetőleg ugyancsak sirból - egy ellentett élü rézcsákány és egy réztü is került a nyíregyházi muzeumba. Az általunk ismert kerámia a fent leirt téglaalaku edényen kivül csak általános típusokat tüntet fel. 40. Szeged-Bilisics. Irodalom: Banner J„ Régészeti kutatások Szegeden. Dolg. XIII /1936/ 255. Gyűjtemény: Móra Ferenc Muzeum. Szeged. A szegedi muzeum 1926 szeptember 23.-án 2 kovakést és 2 rézkori edényt szerzet', Sirból való származásukat igazolja az egyik edényen - egy tejesköcsögön - olvasható «Kalmár L. I. sir» feljegyzés. A lelőhely pontos fekvéséről és a lelőkörülményekről némileg tájékoztat bennünket Móra Ferencnek a leírása a muzeum birtokában lévő sirkartonlapon. A szöveget szószerint idézem: «Kalmár Lukács gazdaember a város tanyájából jövet az uton jobbra a csemete iskolával szemben lévő földjén átellenben a Palkovics halomnak - a Theodorovics szőlő mellett visz oda az ut - állítása szerint ez év tavaszán szöllőforgatás közben 12 kinyújtott csontvázat talált. A föld ellenben csontokkal és rézkori cserepekkel van tele. Az ekkor félretett leletekből sikerült megszereznem: 2 kovakést és 2 rézkori bögrét, amiket virágcserepeknek használtak. / A harmadik letöröttet továbbra is annak használiá'- / ja... /