PATAY PÁL: A BODROGKERESZTÚRI KULTÚRA TEMETŐI / Régészeti Füzetek II/10. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
A bodrogkereszturi kultura temetői
_ 11 _ t? a 13. Hódmez,ővásárhely-Kotacparí-Vatatanya. Irodalom: A. Párducz M., A Hódmezővásárhely-kotacparti neelithtelep és rézkori temető. Dolg, VIII /1932/ lo6-llo„ XLII. t. - Banner T„ Ásatás a hódmezővásárhelyi Kotacparion. Dolg. IX-X /1933-34/ 57-68., XIV-XVI. L XVII. t. 7, XVIII-XIX. L: Dolg. 11 /1935/ 2. kép. B, Zalotay E„ Csongrád vármegye őskori települése. Dolg, VIII /1932/ 77. - Tompa. F.. 25 Jahre Urgeschichtaforschung in Ungarn. BRGK 24/25 /1924-35/ 57. - Banner J.. Hódmezővásárhely története a honfoglalás koráig. I. /Hódmezővásárhely 194o/ 63-65.. XXXII-XXXIII. V CXXVIL t 2. CXXVIII-CXXXI t. - Uő. Das Tisza-. Maros-. KörösGebiet bis zur Entwicklung dor Bronzezeit, /Szeged 1942/ 74-76., CXXV-CXXVI. t.. CXXVIL t. 2, CXXVIII-CXXXI, t, Gyűjtemény: Tornyai János Muzeum. Hódmezővásárhely. Egy népvándorláskori temető kutatása közben bukkant rá az 1932 augusztus 29 - szeptember 3, között végzett próbaásatás alkalmával Párduc/. Mihály az első 3 rézkori sirra. A rendszeres feltárást 1933 julius 31 - szeptember 2, közötti időben Banner János végezte. Ekkor a sirok száma 25-re emelkedett. Megjegyzendő, hogy a bodrogkereszturi kultura sirjai közelében a korai rézkor. 16 sirral képviselve, ugyancsak jelen volt.^" Párducz leírása szerint "a lelőhely egy hosszan elhúzódó partvonal erősen kiemelkedő pontián fekszik ... A partvonal egykor a magaslat lába előtt kanyargó Tére fokot kisérte. amelynek medre a Hódmezővásárhely alól területünk felé 38 is húzódó Hód tavának egyik vízlevezető árka volt. 1 0 A temetőt az ásatok részletesen ismertették. Szóbeli közlésük szerint a lelőhely valószínűleg nincs teljesen kimerítve la tanya területén/, bár az idők folyamán is elpusztulhatott több sir. A sírokban megfigyelt temetkezések teljesen megfelelnek a/ általánosan ismert rézkori szokásoknak. A mellékletek, igy a kerámia is, az általános alakokat tüitetik fel. Egyedül feltűnő az. hogy a női sirok gyakori mellékletei, a márványgyöngyök, itt nem fordulnak elő. A férfi sírokból a kőkések. ill kisebb pengék nem hiányoznak. 14. Hódmezővásárhely- Nagyfai Tiszakanyar. Irodalom: Szeremlei S., Hód-Mező-Vásárhely története. /Hődmező vásárhely 19oo/ 2o8. 16. ábra. - Banner J., A hódmezővásárhelyi ref, gimnázium ré~
