PATAY PÁL: A BODROGKERESZTÚRI KULTÚRA TEMETŐI / Régészeti Füzetek II/10. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Jegyzetek

- 104 118./ Tompa. F.. 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn. BRGK 24/25 /193435/ 18. t. 9. 119./ A lelőhely megjelölését illetően az adatok eltérők. Az irodalomban általában Marosgezse szerepel. Ezzel szemben a kolozsvári muzeum leltári naplójában Marosludas olvasható. A két község határos. A lelőhely valószínűleg Marosgezse községnek a Marosludas vasútállomás melletti része, ahonnan az alább emiitett kőkések is származnak. 120./ Roska M.. Erdély régészeti repertóriuma. I. Őskor. /Kolozsvár 1942/ 161. 121./ Uo. 122./ Vulic. N.-Grbic. M.. Corpus vasorum antiquorum. Yougoslavie 3. /1937/ 13. t. 1-4, 14. t. l-lo. 123./ Uo.. 13. t. 2

To. 15. t. 1-7. 124./ A többi sir XIV-XVI. századi volt. 125./ Petróczy J„ i.m. 4. kép. 7. 126./ Szeremlei S., Hód-Mező-Vásárhely története. /Hódmezővásárhely 19oo/ 2o8. 127./ Zalotay tévesen Sáphalom lelőhellyel jelöli a leletet. 128./ Patay P., A bodrogkereszturi kultura emlékei a Szabolcsmegyei Jósa András Muzeumban. Arch. Ért. 77 /195o/ XXXII. t. 8. 129./ LelLsz.: 1216. - Tompa F.. A szalagdiszes agyagművesség Magyarországon. AH IV /

Bp. 1929/ I. t. 1. - Az edény a háború folyamán eltűnt. 130./ Patay P., i.m. XXXII. t. lo. 131./ Uo.. XXXII. t. 9. 132./ Az Arch. Ért. 1899 évi XIX. kötete 4 füzetének címlapján lévő kép aláírása az edény lelőhelyeként tévesen Szelevényt emlit. 133./ Egyes tárgyakat az eredeti leltári számuk lekopása miatt ujraleltároztak.