BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A berettyó és a körösmenti Ördögárok

- Q7 Bedekovich detexit, multis locis visuntur.» Hogy Bedekovich honnan vette adatait, egyelőre megállapítanom nem sikerült. Rá kell mutatnom, hogy a Tudományos Gyűjtemény 1838, évf. IX. köt. 73. old. «AJász Nagy éa Kiskun Kerületeknek földleirati, geográfiái, ismerete» cimen, szerző három csillaggal jelölve, szóról szóra lefordítja Horváth könyvének / Caput.II./ idevonatkozó részét. Ugyan ez a rész szerepel kivonatosabban 1876-ban a Compte-Rendu-ben is. és ugyanezekre az adatokra támaszkodnak mindazok, akik a megadott irányban imitt-amott ismeretlen korú és rendeltetésű sáncnyomokkal találkoznak. Adatokat találtam ugyan, Halas vidékén épp ugy mint Szeghalom táján, külön kiemelve a Szelevény-Pusztaistvánházai «ödögä>-ok» szakaszt. mégis sem bizonyítani, sem cáfolni nem tudom ennek a Baja-Szeghalom közötti sáncvonalnak teljes hosszában való létezését. Az itteni sáncszakaszok, melyek igen hosszú távolságokon csak egyes, és helyenként még itt is tisztázatlan jellegű láncszemeket képeznek a feltételezett, nem is vonal, - de amint látni fogjuk, - vonalakban, egyelőre nehezen illeszthetők az eddig ismertetett alföldi sáncok feltételezett rendszerébe, Bedekovich 1782-ben készült, már ismertetett térképe után nézzük meg Mikovinyi Sámuelnek 1773-ban készült térképét, /Mappa Partis Regni Hungáriáé qua Iazyges Cumanimaiores et minores continentur, 1773,/ A P . Éllés felírásnál a Tiszánál kezdődik egy sáncvonaljelzés «Aggeres antiqui v, Ördög Árka» felírással megnevezve. Iránya: Szelevény-Pusztaistvánháza-Gyalutól északnyugatra.-Mezőtúrtól délnyugatra, majd átvág a Berettyón és annak vizjárásos balpartján Turkeve és V^nya /Dévaványa/ között áthalad a Sárréten, elérve Püspökladánytól délre a bihari határt és a térképlap szélét. Ugyanebben az időben készült Mikovinyi másik térképe, amely ugyancsak ennek a feltételezett sáncvonalnak kezdő szakaszát ábrázolja. /Mappa Ichnographica Comitatuum Pest-Pilis et S>lth/ A sánc felírása miatt figyelemre méltó: « Aggeres cum fossa antiquissimi longi mill. 3o usque Váradinum Hung. Ördög árka.» Tiz év különbséggel készült két térkép, két teljesen ellentétes ábrázolási módja olyan kétfelé váló sánciránynak, amelyben egyetlen hiteles közös szakasz van. Amíg Bedekovich a Dunától vezeti Ördögárokvonalát Szeghalomig, addig Mikovinyi csak a Tiszától ismeri, és az egykori Hortobágy-Berettyó-H'rmas Kőrös torkolattól északkeleti irányban Szerep-Püspökladány felé rajzolja. Mindkét kartografus a sáncnak egy távolabbi irányát is jelöli, Horváth Péter Írásából ismerjük Bedekovich véleményét a máramarosig terjedő vonalról, mig Mikovinyi térképére irta a nagyváradi irányt. Eek-: kel a sematikus vonalvezetésekkel kapcsolatban, melyeknek minden részadatát felderítenem nem sikerült, fel kell sorolnom azokat, amelyekről fel lehet , vagy fel kell tételezni, hogy a két kartografus ismerte őket. A Duna és a Tisza között a megadott vonalon csak nevekre, és nem sánc vonalra tudok rámutatni, 71 Az I. katonai felvétel 1783-ban készült XVI-32 térképlapja, a Tompay-W.H jelzéstől délre, amely jelzés a Baja-Szeged és a Halas-Szabadkai ut keresztezésénél