BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az okleveles adatok és a sáncok elnevezései

- 37 összekapcsolandó pontjainak leírásánál hajdani nagy árkokról, "magnum fossatum»okról, mint birtokhatárokról tesznek említést. De vájjon ezek az oklevelekben emiitett árkok azonosak-e a mi általunk keresett földsáncokkal? A latin fossatum szó ugyan használatos a mesterséges, ásott árok megnevezésénél /Páriz-Pápai szótára 18ol. Fossatum, i: n.2. Város-körül való árok, Plin./ de éppen a terepalakulásoknak az okleveles adatokkal való egybevetése során vehetőcészre itt is a tévedési lehetőségek. Bartalos Gyula például a dunántuli, nyugati határok «gyepű* vonalainak leírása során idézi a következő latin szöveget: «Prima meta est in capite aquae Libyn inde vádit ad fossatum ad clausulam regis* /Bartalos id.m. 203,o. ljegyz. Fejér: Cod.Dipl.Hung. Tom.Ill, Vol. 1,58, 1./ Hogy a megnevezett ároknak elhatároló szerepe volt. az a mondatból kitünőleg nem kétséges, de hogy ez az árok mesterséges volt. vagy egy természetes árkot használtak fel, az nem tűnik ki. Legfeljebb vélelmezni lehet, hogy ásott árokról is lehet szó, Azon, hogy valaki mit akart látni, nem segíthetünk. hogy azonban mit láthatott, az ugyancsak Bartalos Írásából tűnik ki. Idézem: «Az Uj-Bécs és Jenő mellett húzódó sáncárokról bővebb adataink is vannak. Ezen ok\ mányokban a margitszigeti apácák uj-bécsi birtokának határáról van említés, melyet a pereskedő pesti polgárokkal kötött egyezség folytán ugy állapítottak meg, hogy az elvonuló Csörszárok vonala lenne a mesgye* /sic/, /Bartalos id.m, 127. old. 2. jegyz, dictam terram Uj-Bécs totalem existentem extra magnum fossatum de eadem UjBécs....Tejér Cod.Dipl. Hung. Tom. V.Vol, III, Pag. 107. Venczel: Árpád Okm.Tár. 22.kötet 339-40.1ap./«Ezen okmányok határleirásában - folytatja Bartalos - pedig e Csörszárok iránya még világosabban van megjelölve» és idézi a latin szöveget: «Prima meta incipit iuxta Danubium super magno fossato quod circuit villám Pestiensem »/stb. /Bartalos id.m, 128„o, ljegyz. Fejér: Cod.Dipl, Hung.Tom, VIII,

Vol. IV, Pag. 201./ Az idézeteket és a hivatkozásokat azért adtam ebben a formájukban. hogy bemutassam: Bartalos adatainak hitelességét igazolta, alkalmazásuk mód jára vonatkozólag azonban idézem Pécsi Márton előadását, «Budapest környékének paleohidrografiai kutatása során már többen megemlékeztek / Schafarzik F, 19o3, 1918, Horusitzky H.193b/ nagyjában a mai Nagykörút menti Dunaágról. Az eddigi kutatás eredményeket C-óczán L. foglalta össze, aki térképén /49,ábr./ is ábrázolta a. jelenkori Duna árterületét, folyásirányának alakulását /1958/ /Pécsi Márton: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszinalaktana. Bp, 196o, 142, o. és 49,ábr,/ Ez az ábra Budapest ősvizrajzi térképe /az ujpleisztoeén végétől a XlX.századi szabályozásokig./ összeállította Góczán László. Ezen a térképmellékleten az emiitett kb, nagykörúti ág «Magnum fossátum Nagyárok» felirattal van jelezve. A Margitsziget közepetájától szakad ki a