BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az Alföldön kivül eső sáncok

- 133 clusa kat a magyarok előtt, akik egyébként nem tudtak volna a birodalomba behatolni.» Eddig Gombos szövege. Gombos Albin fordításában a «clusus »-berekesztett szó értelmét a magyar «gyepü» kifejezéssel adja vissza. A gyepű, gyepüépitmény megjelölést használja a Csörszárokra vonatkozólag többek között Fodor Ferenc is /Búvár 1936 évf. 38. o.l Tagányi Károlyra hivatkozva. / Nem térhetünk ki részletesen a «gyepü» szó használata és értelmezése körüli állásfoglalásokra és vitákra, csak egy pár tájékoztató munkát sorolok fel az általam emiitett és a mesterséges földmüvek elnevezéseivel kapcsolatos bizonytalanság igazolására: Tagányi Károly: Gyepü és gyepüelve. Magyar Nyelv 1913 évf. 97. 145, 2ol old. Fodor Ferenc: Adatok a magyaf gyepük földrajzához. Hadtört. Közi, 1936. Ugyancsak Fodortól: Az árpádkori gyepük kérdéséhez. Népünk és nyelvünk 1936. és végül Moór Elemér éles válasza Fodor fejtegetéseire Népünk és nyelvünk 1936. évf. 127. 219 o.l A gyepü szóval kapcsolatban bizonyos útbaigazítást kapunk Szentpéterynek a borsmonostori apátság kiváltságainak felsorolása során. / dr. Szentpétery Imre: A borsmonostori apátság árpádkori oklevelei. 1916. 77. o.l «. . . Végül uj kiváltság a monostor vámmentessége, a gyepüvágás alóli felmentés és az exactiók a különböző, időközi censusok elengedése. ... Az ország kapuinál való vámmentesség, valamint a gyepüvágás alól való felmentés bizonyára kívánatos a monostorra nézve de nem éppen példátlan . . . L egfeljebb a szentmáriahegyi oklevél gepu szava ellen merülhetne fel talán kifogás, amely azonban helynevek alakjában ez időtájt - ritkán ugyande már kezd előfordulni.» Paulertól is kapunk egy pár gondolatot ébresztő adatot. / Pauler Gyula: Néhány szó hadiviszonyainkról a XI XIII. században. Hadtört. Közlmnyek. 1888. 5o45o9 o.l «Magyarországot még a XII. század derekán is mindenfelé sürü erdők kerítették» Forrásai között: 1225-ben. Compellantur ire ad incidendas indagines vulgo gepu. III/ 2 69 codex dipl ... A vereckei szorosnál 1263-ban Szí. Miklós a gyepükön innen. Szolyva már tul feküdt. . „ . Freisingi Ottó. . . . atyja Szt. Leopold osztrák markgróf II. István idejében az országot elzáró akadályokig /claustra/ nyomult. - tehát át nem tört, és egy várat: quod ferreum vocatur elpusztított. Fels, forrásai: cd. IV/2 381. 382. Wenzel VIII. 68. cd III/2 333. Otto Frising chronicon VII. 15. A felsorolt adatok nyomán minket csak egy érdekelhet az adott esetben, lehet-e a gyepü fogalmát az alföldi hosszanti sáncokkal összefüggésbe hozni? E zek az adatok mintha a gyepük kapu jellegét rajzolnák. Még érdekesebb lenne azt tisztázni, hogy a «kapuk» fogalma a vár «quod ferreum vocatur»» tehát a «vasvár» elnevezésen keresztül átvihető- e a «vaskapu» megjelölésekre? Ezekkel a «Vaskapu»-kkal szerte a Dunamedencében találkozunk olyan helyeken is például síkvidékeken, ahol semmi nyoma ma már bárminek,