BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Kisárok

50 zokat, különösen ami a jászsági lapokat illeti. Aránylag kis területeket dolgozott fel biztos helyi ismeretekkel. Fodor Bedekovich térképeiről irt dolgozatához két térképmásolatot mel18 lékel, melyek Jászberény határát ábrázolják. Az elsőt 1798-ban Bedekovich. a má 19 sodikat pedig Siklósi István és Beleznay Ferenc készítette l85o~ben. /Fodor F.: Bedekovich Lőrinc gazdasági és települési térképei a XVIII. századból. Térképészeti Közlöny. 1935. Ill.köt. XII és XIII.sz. térk.mell./ 1798-tól 185o-ig. és azóta is a Kisárok részben városi határt, részben dűlők közötti határt jelentett. Bedekovich térképén kiirta a sánc nevét, és kirajzolta a vonalát. Az I85o-ben készült térkép már csak a város határát és a dűlők közötti határrészt jelzi, de a térképek összehasonlítása és a változatlan határviszonyok alapján igy is megállapítható a Kisárok vonala Jászberény város északi részén, ahol a gyöngyösi ut átlépi a városhatárt, továbbá a Négyszálláson, a Borsóhalomtól közvetlenül északra, valamint a Tárnán tuli részen pontosan a határ legészakkeletibb szögletén. 1956-ban a Tárnán tuli rész még Jászberényhez tartozott. A XIX. század első felében indultak meg, és 181o~től 1869-ig tartottak az úgynevezett II. katonai felvétel munkálatai. Ennek a térképsorozatnak XXXVI-49. lapja Jászdózsától nyugatra az «Álomszög

8 határrész «A

8 betűjénél egy nyugat-keleti irá20 nyu dülőutat «Alte Schanze

8 felírással jelöl. Ez az utjelzés Monostortól keletre hirtelen északi irányba vált, és a további irányban az utjelzés is megszűnik. Végül a fenti Kisárok-nyomokat ugyanabban a vonalszakaszban igazolja az 1: 25000 m.49647 3 sz. térképlap is. Az «Alte Schanze

8 felírású dülőut itt is ugy van rajzolva, mint a II. katonai felvétel fentebb emiitett lapján. 1956-ban végzett terepbejárásom során a jászberényi és jákóhalmi határokban a Tarna holtágai között már nem találtam, dacára annak, hogy nagy esőzés után is próbáltam nyomára akadni a mélyedésekben megálló viz nyomán. A terepfelmérési munkákhoz beosztott jászdózsai lakosok idősebbje azonban még ismerte a 21 Kisárok egy-egy szakaszát Jászapáti irányában. 1827-ben Antal József a következőket irja «Jász-Apáthi várossának

8 leírásánál: /Tud. Gyűjt. 1827. Xll.k. 26.o./ «Nevezetes az Apáti és Heves-Tványi határokon keresztül még most is sok helyen épségben lévő úgynevezett Kis-Árok. mely Váctól kezdődvén egészen a Tiszáig lerjeu.

8 Antal ismerteti még a CsörszároK. Csány és Ároktő közötti vonalát is. Forrása Horváth P, «Commentátió

8...-ja. A két párhuzamosan futó sáncvonal ismertetései közötti ellentmondásokkal elég gyakran találkozunk a mult század irodalmában. Kováts Gábor esküdt földmérő 1791-ben Jászapáti határáról készített térképén a várostól északra jelzi a Kisárok vonalát, amely egyben Dósai ut elnevezést is visel. / PJ.Apáti várossá határjának képe kétnyomásokra felosztva. 1791 Szolnoki 22 22a áll. levlt. T.8./ ' ' A Kisárok vonalát a jászberényi határban, Dózsa és Jákóhalins.,