BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A bácskai sáncok

sáncvonal sematikusan egy, a csúcsával délfelé mutató, felül négyszögletes paizs alakkal ábrázolható. A csúcsban, ahol a sánc nyugati és keleti oldalai találkoznak, a Temerin-Ujvidék közti ut mellé simulnak. Feltehető, hogy az 1783-ban készült térkép ábrázolása helyes, ami bizonyosnak látszik, mert az összesimuló sánc végződések a paizs alakú megerősített hely déli csúcsán kb. 4oo méteren maguk . közé fogva az utat az egyetlen kijárást tüntetik fel, mely- az Újvidék felé vezeíő útba torkollik. A paizsalak é-szaki oldalának sánc hossza kb. 4 km, a nyugatié kb, 45oo m, és végül a keletié kb. 51oo m., a sáncvonal összhossza tehát kb, 13 km, lenne, melynek közepén fekszik a község. Természetesen ezzel a sáncvonalhosszal körülvett területnagyság messze meghaladja a környék földvárainak kiterjedését, de a XVIII. század térképészeinek mégha-tározása alapján, már csak a meghatározási analógia szerint is, egy. az akkori ember-emlékezetet messze meghaladó elhatároló földműre kell gondolnunk, amely a község zaklatott helyzetére utal. A XVIII. században már a községen keresztül vezetett a Földvár-Újvidék közötti ut. és Csurog, valamint Titel irányában is követhető a főközlekedési vonal nyoma, mert - ebbe torkolnak bele a többi utak. A mai utak valamelyest módosultak. És most eltekintve Temenn helyzetétől, csak a Nagy Rómaisáncra telepitett négy átjáró helyét figyeljük újra. Az első az l-es nagy sánc és a Kisróma i sánc 3-as szakasza kereszteződése mellett, attól délre kb. 5oo lépésre van. KT. 3oo lépésre keletre a kissánc. a 3-as vonalán van az emiitett tumulus vagy «Gradiste» jelzés. Mind a három tereppont, tehát a két sánc keresztezése, az átjáró a nagy sáncon és a kissánc tumulusa az átjáró éss a csurogi feltételezhető Tiszarév vonalába esnek. Ugyanez a Nagy római sáncon épített átjárat a Cserna bara, a Ferenc csatorna déli oldalára mutat, mint főközlekedési irányra, amely nyugat felé a Dunáig követhető, viz melletti járást jelent, A második átjárót újra a nagy sánc. az l-es vonal és a k's sánc 2-es szakaszának találkozása mellett találjuk, a keresztezéstől északra kb, 2oo lépésre. Meghatározható iránya Temeri n"Titel, A harmadik átjáró a másodiktól 4ooo. és ettől a negyedik további kb, 24oo lépésre található a nagysánc vonalán. Ez utóbbi kettő már távolabbi nyugati irányokra mutat, de a nagysáncon belül a Tisza torkolatát látszik célul megjelölni. Ha tehát a közlekedési szempontokat, a mindennapi élet parancsoló szükségleteit is szemügyre vesszük, ame

!yek: valószínűleg hosszabb időközön át érvényesítették ha tásaikat mint a kizárólag hadászatiak, ugy könnyebben lehet magyarázatot találni az átjárók szerkezetére nézve is. Egyébként a kérdést eldönteni csupán mindenre kiterjedő figye lemmel, vezetett hiteles ásatással lehet. Eddigi vizsgálataink a nagysánc energiáját tartották szem előtt, és a feltevések is aszerint formálódtak. Magától értetődik, hogy a Kisrómai sánc ezzel ellentétes hatóiránya sok mindent