BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A bácskai sáncok

- 94 * úgynevezett «Czenei» földerőd melletti átjárás lehetőségétől is el kellene tekinteni. Az egész sáncvonal hosszán kijelölt négy átjáró kizárólagosan kapu. és nem katonai erőd jellegét az egymástól való távolság aránytalansága is bi zonyltja. A közlekedési főirányok, az állandóan használt utak határozták meg a kapuk helyét. A Tiszatorkolat vidéke ezeknek a szempontoknak iskolapéldája. Két folyó torkolata, a vizköz minden irányból nézve és valamennyi érdeket szemelőtt tartva súlyponti helyet jelent. Nézzük tehát mit zárt le a Nagy Római sánc. és annak hatósugarában. Csolnoky szavaival élve. vegyük számba az úgynevezett energikus helyeket. Egyelőre csak kartografiai adatokra támaszkodhatva, vegyük sorba a földvárakat. A folyók melletti ősrégi közlekedési irányok bizonyítása szükségtelen. A nagy sánc. az l-es vonal két végén két földvárat találunk. Az egyik «Fudvár

8 /Danubius. Tom. Sec.Tab. 22. Fig.XX.^°/ a másik Gzenei. /Danubius Tom.Sec. Tb. 5,Fig. X./^°. Az előbbi a Tisza-Csernabara vagy Ferenc csatorna összefolyása táján a Tisza balparton Aracs. a másik a D"na balparton a Tisza-D-na Bega-Temes összefolyások táján képződött mocsárvilág legszélén kialakult dunai átjáró táján, amely a Fruska Gora és a Duna között a legrövidebb közlekedési irányt, és valószínűleg a legzavartalanabb átkelést jelenthette minden korban Singidunum-Nándorfehérvár^-Beográd felé, A Tisza jobbpartján folyásirányban haladva: Csurog-'(Huruk 8. / Danub.Tom.Sec.Tab.22,Fig.XXIII, és Tab. 4JF

;g. IX./ vele szemben a folyó balpariján «Borgios

8 / Dan.Tom.Sec.Tab,22. Fig.XXI

III./ A következő földvár, amit Marsili ebben az irányban jelöl. «Sablia

8. ez azonban közvetlenül a Tisza jobbpartján van jelölve, mig a ma i Zsablya jóval nyugatabbra fekszik, és igy ugylátszik csak a legközelebbi község nevét használták fel, - nem is lehetett másként. - az isme retlen eredetű és nevü földmű meghatározására. Vele szemben nincs átkelőhelyet jelölő földvár megállapítva. Ez a Zsablyának nevezett földvár egyébként Nagybecskerekkel fekszik egymagasságban. / Dan.Tom.Sec.Tab. 22Üg. 24./ Az utolsó földvár Titel, vele szemben a Begatorkolat táján Periasz, A Bega-Tisza összefolyás táján Marsili egy toronyjelzést is használ. / Dan. Tom.Sec.Tab.22. Fig. xxii;/ A Bácsföldvár-Ujvidék-Czenei-Péterváradi. mai legrövidebb, kiépített útvonal is nyugat felől párhuzamosan halad a Nagy római sánc vonalával. Ezen az útvonalon annak közepetáján fekszik Temerin: község. Vizsgáljuk meg. , mit olvashatunk le erre a községre vonatkozólag az I. katonai felvétel XVII-39. lapjáról, mely 1783-ban készült. A község a térkép szerint egy régi vízjárás, az úgynevezett Száraz ér mellé települt. A kutak a vízfolyás, vagy járás medrében vannak jelezve. A házak a meder két oldalán épültek, és két helyen vezet át ut egyik oldalról a másikra. Az egész község szabályszerűen körül van sáncolva, vagy árkolva. Ezt a körülhatárolást két rovátkasor jelzi, felírásuk pedig: «Kenzeichen alter Rőme r Schanzen

8 A sáncokon belül, de a községen kivül 3 nagy halom van feltüntetve. A községet ha'éroíó