BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
Tiszántúli sáncok
- 79 * ség helyzete is meg van határozva. Bár nem összefüggésben a tervezéssel, de a térképlapon Kisjenő is fel van tüntetve. A lényeg az, hogy Zeréndtől keletre vagy délre, tájolás hiányában pontosan meg nem állapithatóan. ugy vágja át az Ördögárok pár száz méterre a községtől az ágyai határ felé vezető utat, hogy a sánc , irányát tekintve, Kisjenőtől csakis nyugat felől haladhat el, Ha ezen a térképen Kisjenő helymeghatározása és az Ördögárok iránya jó, ugy ez a sánc nem lehet azonos vagy folytatása a kisjenői uradalmi térképeken feltüntetettekkel. Az azonban az eddigi adatok alapján is bizonyos, hogy az Ördögárok vagy árkok vonala a Fekete és valószínűleg a Fehérkőröst is átlépte. / A Feketekőrös Zerénd és Tamásda között. 181o. Debreceni áll. levlt. BmT 722./ 6 1 Sokkal határozottabban beszélhetünk a keleti párhuzamos vonal Kőröstarján-Cséffa közötti szakaszáról. Itt Rojt az úgynevezett szigetelő község. Ha a nagyváradi tanúvallomásban szereplő Rövidi puszta nyugati szomszédja Ugra, keleti határa pedig az Ördögárok, mely északfelől találkozik a rojti határral, viszont Rojttól keletre már térképen is jelezve van egy Ördögárok, ugy a kettő semmiképp sem lehet azonos. Biharmegyében a keleti Ördögárokvonalat Römer ősrégészeti térképein Cséffa-Inánd magasságától Feketebátor irányában feltételezi, erre vonatkozó adatokat azonban nem sikerült találnom. Összefoglalva a biharmegyei részletadatokat megállapitható, hogy a Berettyó és a Feketekőrös között körülbelül 10 km.-es távolságban egymástól két Ördögároknak nevezett sáncvonal fut párhuzamosan észak-déli irányban. Feltűnő, hogy ez a kettősség csak a Sebeskőrösnek a hegyek közül való kilépésénél jelentkezik teljes határozottsággal észak és déli irányban is kiterjedőleg. Mivel ezek a területek már Romániához tartoznak és igy a közvetlen adatgyüjtés nem lehetséges, az egész Alföldre vonatkozó áttekinthetőség kedvéért a továbbiakban a már bizonyított és hitelesnek tekinthető sáncvonalakat fogom ismertetni. A Fekete és a Fehérkőrösök között, amint már emiitettem további bizonyításra lenne szükség annak megállapítására, hogy a két Kőrös között hogy rendeződnek a sáncvonalak. Meg kell azonban említenem, hogy a Fehérkőrösnek a síkságra lépésénél ugyancsak különböző sáncnyomok jelentkeznek, /Rómer ősrégészeti térképei, Réső-Ensel: Csörszárka 16, o. Compte-Rendu 71, o. Aradvármegye és Arad szab. kir. város monographiaja. 1892, Il.k. 1. r. 24, o.l Emlékszünk még Réső-Ensel azon soraira, amelyekben részint szemtanuk állítása alapján Feketebátor-Simánd-Arad közötti sáncokat emlit. Az I, katonai felvétel lapjain, de szemléltetőbb ezeket a részletlapokat összefüggően ábrázoló Neu féle térkép 35. szelvényén megfigyelni, hogy az Arad-Si-
