BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Tiszántúli sáncok

- 77 * látható árok vonul el, mely az érsemjéni hatéitól a délkeleti oldalról folytatólag a délnyugati oldalon ismét az érsemjéni határba ereszkedik, mely árokról a rege azt tartja, hogy Zsigmond magyar király idejében húzatott, és az országot keresztül vágja, miért is azt tartják, hogy azon árok két országnak határa volt, és máig is Ördögárka név alatt ismeretes.

3 A következő jelentés Szentgyörgyábrány, ma Nyirábrány községé: «Ördögárka. A község határán keresztül vonuló, látszható felhányt árok, rnely hogy hol kezdődik s végződik nem tudhatni, különben azt beszélik, hogy az országon keresztül Erdélybe is behat, a népmonda szerint hajdan fejedelmek által készítetett határvonal lehetett. biztos adat azonban a név eredetéről nincs.

3 Eredetileg a község neve Ördögábrány volt. melyet a községet birtokló Ördögh György változtatott Szentgyörgyábrányra, és ebből alakult a község mai Nyirábrány neve. Érmihályfalva község a határában lévő Ördögárok irányát a községtől délre, kelet-nyugati irányúnak jelzi. Nyirábrány községtől az árok irányára vonatkozólag csak kis értékű adattal rendelkezünk. «. .„. azt beszélik, hogy az országon keresztül [Erdélybe is behatol

3. így itt is fel kell tételezni a nyugat-keleti irányt. Kérdés: egymással kapcsolatba hozható-e az Érmihályfalva-Nyirábrányi Ördögárokszakasz egymással, vagy bármelyik a kettő közül a nagylétai iránnyal. Az előbbi esetben a sáncvonal az Érmeilék völgyi részét keresztezi, utóbbiban ugy mint eddig a sikság szélén a Rézhegység lábával párhuzamosan fut. További dűlőnevek Szabolcs-Szatmár megye területén: Nagyhalászi község határában «Ördögárka hegy

3, valamint Kemecse község területén Ördögárka és Karató árka épp oly csekély és távoli pontok mint a Szamos menti Győrtele,, adata: «IIoszszu, még látható földsánc, mely a község határában a Szamostól indul ki és hosszan elnyúlva lassan elvész. «Irányt nem ad, de keleti nem lehet, mert a község a Szamos balpartján fekszik, nyugati irányban pedig előtte van még a Kraszna. / Vármegyék és Városok Monográfiája. Szabolcs Szatmár vm. 34, 47. és 77, o,/ Nem követhetjük a bizonytalan nyomokat, bizonytalan irányban. Amint eddig is láthattuk és ezután is tapasztalni fogjuk, földsáncok az Alföld peremén a hegyekkel való érintkezés vonalán, de különösen közlekedési irányok elágazása táján a súlyponti helyeken gyakran találhatók. Természetesen nem állitható az egy vonalon, egyirányban való öszszefüggésük sem, főleg nem a részletek behatóbb megvizsgálása nélkül. Ennek a kérdésnek felvetésére késztet Rómer őstörténeti térképén, valamint annak nyomán, esetleg azt megelőzően készült «Biharmegye őstörténelmi térképének vázg latán /Debreceni áll. lvlt. BmT 696. Volt biharmegyei anyag. Első leltárba vétele 56/1897 sz. alatt történt. Beszeghy/?/Lajos gyűjtéséből származó állítólag Rómer térkép./ a kétes Ördögárkok vonalvezetése. A Sebeskőrösnek az Alföldre való kilépésénél. a nagyvárad előtti kettős sáncvonal nyugati ágát Rómer mindkét térképen Deb-